hu | fr | en | +
Accéder au menu

Elhallgattatni!

JPEG - 138.9 kio

Tizenegy nappal Donald Trump mandátumának lejárata előtt, 2021. január 9-én, amikor már republikánus híveinek egy része is elpártolt tőle, a Twitter bezárta, míg a Facebook felfüggesztette a fiókját.

Pedig a volt elnök vétségei nem voltak olyan súlyosak, mint a CIA vezetőinek vagy más államfőknek emberéleteket is követelő akciói, akiket pedig nem fenyegettek meg azzal, hogy bezárják a fiókjukat. Azt állítani (tévesen) hogy a választási kudarcát a csalások okozták, nem rosszabb, mint Észak-Koreát nukleáris megsemmisítéssel fenyegetni (a Twitteren). És a „gyűlöletbeszédnek” – amit az elektronikus platformok most Donald Trump szemére vetnek, miután korábban profitáltak belőle – messze nincs akkora súlya, mint amit ugyanezek a „közösségi hálózatok Mianmarban (Burma) vagy Indiában a muzulmán kisebbségek elleni uszításkor osztottak meg. De sem a Twitter, sem a Facebook nem a következetesség és a bátorság bajnoka. Felbuzdulva azon a hihetetlen engedékenységen, amellyel a kormányok és a magánemberek is eltűrték a döntéseiket, a cselekedeteiket és a szinte korlátlan növekedésüket, arra a következtetésre jutottak, hogy ők bármit megtehetnek. Az, hogy most az Egyesült Államok elnökébe fojthatják bele a szót, mutatja meg azt a szédítő hatalmat, amit megszereztek maguknak.

Persze, amikor az amerikai jobboldal háborog ezen, akkor kedvünk lenne azt válaszolni nekik: Hát nem Önök és a chicagói közgazdászaik honosították meg azt a szép elvet, hogy a közhatalomnak nem szabad korlátoznia sem a vállalatok lehetőségeit, sem a tulajdonosaik vagyonát? Ami Önök szerint a fogyasztói döntések következménye és ezért teljesen elfogadható (1) ? Na, most ez itt a „piaci populizmus”, aminek most Önök lettek az áldozatai. Az amerikai alkotmány első módosítása védi a szólásszabadságot a szövetségi állam és a helyi kormányok cenzúrájától, de nem védi a monopol helyzetben lévő magánvállalatok önkényes korlátozásaitól. Az ő „szabad megnyilvánulásuk” válasz az Önök hallgatására. Összességében: Jaj a legyőzöttöknek! /Vae victis és minden hatalmat a BigTech (GAFAM (2) ) cégeknek, amikor elhallgattatják Önöket!

Mert itt a másik veszélye a veszélyes embereknek és veszélyes elveiknek. Mindent elfogadunk, hogy megvédjük tőlük magunkat, ideértve a hétköznapi szabadságok meghatározatlan idejű felfüggesztését is. De amikor a terrorista, rasszista, antiszemita, „szeparatista” elvek ellen kell harcolni, akkor a háborút sosem lehet megnyerni, még kevésbé hivatalos fegyverletételi megállapodást aláírni a legyőzöttel. Ez a háború csak a kivételes állapotot ismeri, amely tartós és egyre súlyosbodik. Mert nincs könnyebb annál, mint felmutatni egy utált célpontot, amelynek senki sem akar a közelében lenni, és amelynek a körvonalait a hozzá tartozó tiltásokkal és kiátkozásokkal fokozatosan szélesítjük. Az afganisztáni és az iraki háború ellenzői az Al-Kaida támogatóiként lettek megbélyegezve, az izraeli politikát kritizálók antiszemiták; akik pedig az amerikai egyetemekről behurcolt erkölcsi sületlenségeket fárasztónak tartják, azok vagy trumpisták vagy rasszisták. Ezekben az esetekben nem az a cél, hogy ellentmondjanak az ellenfélnek, hanem hogy elhallgattassák.

És így történhetett meg, hogy a nyugtalanító csendben Samuel Paty (3) meggyilkolása ürügyként szolgálhatott az „iszlámfóbia-ellenes franciaországi közösség” feloszlatására. Ahelyett, hogy napról napra tágulnának a szabadság körei, a kommunikáció robbanásszerű terjeszkedése mintha olyan fegyelmező társadalmakat hozna létre, amelyekben arra lettünk ítélve, hogy ingázzunk bezártságunk helyszínei között.

(1) Az érvet Ronald Reagan egyik teoretikusa, William F. Buckley Jr. fejtette ki. L. Serge Halimi: Stratagème de la droite américaine, mobiliser le peuple contre les intellectuels [Az amerikai jobboldal stratégiája, a népet mozgósítani az értelmiségiek ellen], Le Monde diplomatique, 2006. május.

(2) Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft.

(3) Történelem és földrajz tanár, akit egy fiatal csecsen származású meggyilkolt 2020. októberében, mivel a szólásszabadság téma tanításakor a Charlie Hebdo Mohamed karikatúráját is tanította. Egy ismert muzulmán aktivista szülő a Facebook-on kezdte el a hergelési kampányt, melynek következményeként lépett akcióba a fiatal gyilkos – a ford. megj.

Serge Halimi

Morva Judit

Megosztás