A magyar kormány szervezésében magánalapítványok vették át az ellenőrzést a legtöbb egyetem és azok több milliárd euró értékű közvagyona felett. Az új típusú óriásprivatizációval Orbán Viktor miniszterelnök saját kliensei javára fosztogatja az állami vagyont, ráadásul közben megerősíti befolyását az ország kulturális és tudományos intézményeiben.
1996-ban néhány szerencsés pénzügyi ügylet után Tombor András magyar üzletember és édesapja, Tombor Balázs megalapította a Mathias Corvinus Collegiumot. Az volt a céljuk, hogy egy olyan tehetséggondozó intézményt hozzanak létre, amely vitára és kritikus gondolkodásra ösztönöz. Bár a kezdeti években egyszerű bentlakásos iskolává vált, mára annyira megnőtt, hogy nagyobb helyet kell találnia. A Gellért-hegyen, a Duna fölött a Balassi Intézetnek – a Francia Intézet megfelelőjének – otthont adó szigorú épületet lebontják, hogy 2025-re helyet adjanak az új épületnek.
A Tombor-család a tudományos és kulturális projektjeinek finanszírozására létrehozta a Tihanyi Alapítványt, amely számos állami ingatlan megszerzése után inkább már vagyonkezelő társasággá vált. Az állam több nagyértékű ingatlant és nagyvállalatok részvényeit adta át nekik ingyenesen: 10%-os részesedést a Mol olaj- és gázipari vállalatban és a Richter Gedeonban, a gyógyszeripar zászlóshajójában. Az alapítvány 2020 folyamán több mint 500 milliárd forintra (1,4 milliárd euróra) becsült vagyoncsomagot kapott volna az államtól a független média szerint. Ez több, mint a huszonhét magyar állami felsőoktatási intézmény 2019-es éves költségvetése együttvéve. Azóta az alapítvány luxusingatlanokba fektet be: a Balatonon megvásárolta a révfülöpi kikötőt, Győrben a Konferencia Hotelt, Debrecenben az emblematikus Aranybika szállodát.
Most a hegemóniát kell megszerezni
A Tihanyi Alapítvány egy ultrakonzervatív lobbicsoport, amely szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnök kormányával. 2015-ben megalapította a Migrációkutató Intézetet, amelynek főigazgatója a Miniszterelnökség egyik államtitkára, a Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős Orbán Balázs (a miniszterelnökkel nincs családi kapcsolata). (1) Kulturális területen is megerősítette pozícióját azzal, hogy 25%-os részesedést szerzett a Libriben, a magyar könyvkiadási piac legerősebb cégében. Ugyanakkor a Corvinus Collegium valódi felsőoktatási intézménnyé vált, és a tervek szerint több mint tízezer hallgatója lesz Magyarországon, aktív a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia) magyar kisebbségei számára létrehozott fiókintézetekben is. Főigazgatója, Szalai Zoltán – a Mandiner konzervatív hetilap igazgató-főszerkesztője – felügyeli a különböző kutatóközpontok programjait.
A Tihanyi Alapítvány szolgált az ország mélyreható átalakításának kísérleti modelljeként. 2019 márciusában a kormány bevezetett egy új, Magyarországon korábban nem létező jogállást: a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi” jogállást. Tavaly áprilisban harminckét ilyen alapítványt hoztak létre, egyenként 1,7 millió eurós kezdeti közalapítványi összeggel, hogy a korábban állami tulajdonban lévő vagyont kezeljék. Végül mindenféle anyagi ellentételezés nélkül fontos közvagyonok kerültek a tulajdonukba: egy 18. századi barokk kastély, egy palota Budapest szívében, egy színház, egy dunai sziget fele és számos más ingatlan országszerte. A független média becslése szerint az „ajándék” több milliárd eurót ér. (2) A kormány tagadja a privatizációt. Azzal érvel, hogy az ingatlan nem ruházható át magánszemélyekre, és csak „közérdekű” célra használható, hozzátéve, hogy az állam fenntartja az „elővásárlási jogot”.
A törvény az új típusú alapítványokat „a kormánytól függetlenként” mutatja be; ez a megfogalmazás elrejti a jelenlegi hatalom iránti teljes elkötelezettségüket. Csak az Országgyűlés kétharmados minősített többsége – mint amilyen a 2018-as választások óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségé – változtathatja meg a státuszukat vagy a rájuk bízott feladatokat. Az alapítványokat egy ötfős felügyelőbizottság irányítja, akiket kezdetben az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevezett ki. Ez az öt tag lesz felelős az utódok kiválasztásáért. Mindezen alapítványok működését egy újonnan létrehozott ügynökség fogja szabályozni, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilencéves időtartamra. Bár az elnök kiléte még nem ismert, az már tudható, hogy a felügyelőbizottságok tagjai mind közel állnak a kormányhoz, legyenek azok jelenleg hivatalban lévő miniszterek, üzletemberek vagy a Fideszhez vonzódó értelmiségiek. „Olyan embereket fogunk kinevezni, akiknek ugyanaz a nemzetfelfogásuk”, és semmiképpen sem „internacionalista-globalista” irányultságú embereket – mondta Orbán Viktor április végén a Kossuth Rádióban heti rendszerességgel jelentkező műsorában.
A Fidesz már 2016-ban arra törekedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank által birtokolt vagyont valamilyen ehhez hasonló típusú alapítványba helyezze ki. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő annakidején szókimondóan nyilatkozott erről: „Ez nagyon egyszerű. Vegyünk egy példát: magánszemély vagyok, a pénz az enyém, amíg úgy nem döntök, hogy kihelyezem egy alapítványba. Ettől a pillanattól kezdve nincsenek jogaim, érdekeim vagy kötődéseim ahhoz a pénzhez. El vagyok vágva tőle. Az alapítvány lényege épp ez.” Az Alkotmánybíróság azonban 2016 márciusában megállapította, hogy a konstrukció teljes mértékben összeegyeztethetetlen a magyar Alaptörvénnyel.
Ennek megkerülésére 2020 decemberében módosították az alkotmányt. A közpénz fogalma mostantól az állami bevételek, kiadások és követelések számára van fenntartva, az új alapítványokba átirányított pénzeszközök nem tartoznak ebbe a kategóriába, és a törvény ezeket figyelmen kívül hagyja. A 2022. tavaszi országgyűlési választások Orbán-ellenes népszavazássá tételére ellenzéki blokként összeállt hat parlamenti párt határozottan reagált: „a Fidesz és az úgynevezett kereszténydemokraták lépéseket tettek a közpénzek elsajátítására, valamint elrejtésére a közpénzekből táplált cégekben és alapítványokban” – áll közös közleményükben. Miután az alapítványok áprilisban létrejöttek, az Alkotmánybíróságot szólították fel a beavatkozásra: „A 2022-es választási vereségtől való félelmében Orbán a csatlósai javára fosztogatja a közvagyont.”
„Van egy világos politikai napirend. Nem csak arról van szó, hogy bebetonozzák a Fidesz haveri hálózatát. De ez is része a kulturális hegemóniáért folytatott küzdelemnek. Ebben a tekintetben Orbán mindig is úgy érezte, hogy az ország liberális elitje nem fogadja őt be” – magyarázza Scheiring Gábor, a Bocconi Egyetem társadalom- és politikatudományi tanszékének munkatársa. A 2018-as, egymást követően harmadik választása végén, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői által „szabadnak”, de „nem tisztességesnek” ítélt választáson Orbán Viktor a következőket jelentette be: „Politikai rendünk nemzeti és keresztény alapokon való stabilizálása sikeres. [...] A 2018-as győzelmünk egy új korszak építésére szóló megbízatás. [...] Lássuk az előttünk álló feladatot: politikai rendszerünket bele kell építeni egy kulturális korszakba. [...] Nagy változások előtt állunk.” (3)
Mentőöv a Fideszhez hű vezető tisztviselőknek
Ez a revánsvágy a miniszterelnök első – 1998 és 2002 közötti – mandátumában gyökerezik, amely váratlanul kudarchoz vezetett. „Kormányon voltunk, de nem voltunk hatalmon” – foglalta össze évekkel később a Fidesz egyik alapítója, Kövér László, aki 2010 óta elnököl a parlamentben. A hegemóniáért folytatott küzdelemről Orbán Viktor nyíltan beszél. Egy június 10-i sajtótájékoztatón az ország 100 leggazdagabb emberét tartalmazó lista közzétételére reagálva elmondta, hogy több mint 80 százalékuk baloldali, és figyelmeztetett: „Még mindig messze vagyunk a kívánt egyensúlytól!” Ez a meglátás meglehetősen elfogult, Scheiring elemzései szerint. Scheiring szerint a gazdagok többsége ma már többé-kevésbé aktívan támogatja a kormánypártot: „A 100 leggazdagabb közül úgy tűnik, hogy csak öten-hatan támogatják az ellenzéki pártokat. Csoportjuk ma rendkívül gyenge.”
A legdrámaibb változás a felsőoktatásban zajlik. A Corvinus Egyetem – független az azonos nevű főiskolától – a Karl Marx Közgazdaságtudományi Egyetem örököse, kísérleti laboratóriumként működött. 2019 nyarán az erre az alkalomra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány irányítása alá került, ismét a Mol olajipari vállalat és a Richter gyógyszeripari vállalat egyenként 10%-os részesedésével. Kevesebb mint két év alatt huszonegy felsőoktatási intézményt adott át az állam új alapítványoknak. Budapesten mindössze négy egyetem tartotta meg a státuszát, míg a vidéki egyetemek közül mindegyik alapítványi irányítás alá került, az egri Eszterházy Károly Egyetem kivételével… amelyet a katolikus egyház vett át.
Kérdéseinkre válaszolva a felsőoktatásért felelős technológiai és innovációs miniszter a „versenyképességet” hangsúlyozza mint kormánya egyetlen célját. Palkovics László úgy látja, hogy az új intézmények „modern és egyedülálló közszolgáltatási formát jelentenek, amely elengedhetetlen az ország versenyképességének biztosításához a következő évtizedekben”, valamint a „hosszú távú stabilitásához”. „Az egyetemi modell megváltoztatása három évvel ezelőtt, a Corvinus átszervezésével kezdődött, és akkor nem váltott ki ilyen szenvedélyes vitát” – mondja. Minden egyes egyetem szenátusa [az intézmény életét irányító, hallgatók és professzorok által választott testület] szabadon dönthetett arról, hogy változtatni akar-e vagy sem. A kormány csak a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) ütközött valódi ellenállásba, ahol a diákok a 2020-as új tanévben csaknem tíz hétre elfoglalták az egyetemet, majd az egészségügyi válsággal járó kijárási tilalom megadásra kényszerítette őket. A jogi manőverek és a jelentősebb egyetemek álcázott privatizációjának nagy része a szükségállapot közepette zajlott, amikor Magyarországon rekordmennyiségű ember halt meg a Covid–19 miatt, emellett minden gyülekezés és tüntetés be volt tiltva.
A Fidesz tizenkét év osztatlan hatalom után most először szembesül egy egységes politikai ellenzékkel. Vajon vereségre számít a jövő évi választásokon? Ellenfelei úgy látják, hogy az alapítványok mentőövet jelenthetnek majd a hozzá hű vezető tisztviselőknek. A bebástyázott Fidesz-káderek meghiúsíthatják a következő kormány munkáját, és előkészíthetik az utat a hatalomba való visszatéréshez. „Politikai váltás esetén az új kormánynak meg kell majd osztania a hatalmat egy árnyékkormánnyal, a közigazgatásba beágyazott, Orbán által vezetett mélyállammal” – mondja Schiffer András jogász. A Lehet Más a Politika (LMP) liberális-ökológiai párt társalapítója és volt parlamenti képviselője párhuzamba állítja a közvagyonnak jelenleg a nacionalista jobboldal javára történő tömeges átcsoportosítását és a szocialista nomenklatúra által az 1989–90-es rendszerváltás idején – politikai és gazdasági uralmának fenntartása érdekében – végrehajtott vagyonátcsoportosítást.
Ez a Fidesz hatalmának fennmaradását biztosító nagy munkálatok szimbóluma lehetne: a Kárpát-medence fiatal, új nemzeti-konzervatív elitjét hamarosan egy futurisztikus szerzetesi erődre emlékeztető hatalmas komplexumban képzik majd ki. Az állam a Mathias Corvinus Kollégium Duna-parti projektjeit kiemelt beruházási státusszal ruházta fel, ami lehetővé teszi, hogy ne vegyék figyelembe a városrendezés szokásos szabályait. Összességében a Tihanyi Alapítvány és kistestvérei feletti ellenőrzés lehetővé teheti Orbán számára, hogy hatalmon maradjon anélkül, hogy kormányon maradna.
A két szerző, Corentin Léotard és Thomas Laffitte a Le Courrier d’Europe centrale francia nyelvű Közép-Európával foglalkozó internetes hírportál főszerkesztője és újságírója, Budapest, https://courrierdeuropecentrale.fr/https://courrierdeuropecentrale.fr/
