Egy gyógyszeripari zűrzavar krónikája

Kategória: 2022. május
Írta: Margot Dupont
Találatok: 458

LIVE Covid 19 Sanofi stops development of its messenger RNAKét évvel a világjárvány kezdete után több mint tízmilliárd adag vakcinával oltottak be betegeket világszerte.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már tízféle szérumot hitelesített, amelyek fejlesztői hatalmas profitot kaszálnak. A jelentős állami támogatás ellenére azonban a Sanofi, az egyik francia transznacionális vállalat, még mindig hiányzik a termelők közül. A dolgozók számára ez az „üzemi baleset” annál is fájdalmasabbnak tűnik, mivel előre látható volt.

„Hozzám hasonlóan minden franciát traumaként ért ez az ügy: az egészségügyi kutatásokra fordított források 30 éve tartó csökkentése ahhoz vezetett, hogy nem sikerült francia vakcinát előállítani...” – ismerte el Jean Castex miniszterelnök január 28-i elzászi látogatása során[1]. „Ez nem mehet így tovább! Újra erőteljesen és nagyléptékkel fejlesztenünk kell!” – folytatta. – Létre fogunk hozni egy Egészségügyi Innovációs Ügynökséget. A gyártást vissza kell hoznunk Franciaországba. Ez feltétele az országunk szuverenitásának is.” 

A vállalatoktól megszokott és a köztársasági elnöknek a Covid–19 világjárvány kezdetén elhangzott diadalittas beszédeivel ellentétben ez egy keserű megállapítás, amellyel azonban a Sanofi alkalmazottai is egyetértenek. A gyógyszergyár 25 000 embert foglalkoztat Franciaországban és négyszer annyit világszerte. A vállalatnál sokan belefáradtak az egymást követő átszervezésekbe, a minden területet érintő kiszervezésekbe és alvállalkozásokba, de az elismerés hiányába is. A kutatási és fejlesztési részlegükön például sokan sajnálják a konzultáció nélküli, téves döntéseket, amelyeknél nem vették figyelembe a szakértelmüket.

A Sanofi elismerten a világ vezető gyermekgyógyászati és influenza elleni vakcinagyártója, így joggal remélte, hogy jelentős szerepet játszhat a vírus elleni küzdelemben, kezdetben azáltal, hogy támogatást szerez az egészségügyi válsággal kétségbeesetten küzdő államoktól. A vállalat 2020. február 18-án megkezdte a munkát az amerikai egészségügyi hatóságokkal. 2020. május 13-án a brit Paul Hudson, aki 2019 szeptembere óta a cégcsoport ügyvezető igazgatója, kijelentette, hogy először az Egyesült Államokat fogja kiszolgálni, mivel az USA támogatja a kutatásaikat. Louis Pasteur hazájában, ahol a francia intézményi befektetők még mindig 15%-kal vannak jelen a vállalat tőkéjében, ez a nyilatkozat arra kötelezte a kormányt, hogy bejelentse, miszerint „nem képezi alku tárgyát” a vakcinához való szabad hozzáférés mindenki számára. Másnap Paul Hudson az Unióhoz szólt, és kifejtette, hogy az esetleges vakcina „előállításának kockázatait meg kell osztani” […], de nem említett semmilyen a Sanofira érvényes kötelezettségvállalást sem.

2020 nyarán a Sanofi a brit GlaxoSmithKline (GSK) vállalattal közösen egymás után írta alá a szerződéseket az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és az EU-val. Az utóbbi megállapodás értelmében a két partnernek legalább 300 millió adagot kell leszállítania cserébe azért az uniós finanszírozásért, amely bővíti a kontinensen a Sanofi kutatási és gyártási kapacitását. A finanszírozási megállapodásban nem kötik ki, hogy alacsony áron vagy akár ingyenesen kell megosztaniuk a vakcina szabadalmát a fejlődő országokkal.

Akkor a vállalat két vakcinaprojektet fontolgat. Az Egyesült Államok kormányával és az Európai Unióval kötött megállapodások csak a rovarsejtekben előállított rekombinánsfehérje-vakcinára (a vírusrészecske fehérjetöredéke) vonatkoznak. A GSK-nak kellett biztosítania az adjuvánst, egy olyan anyagot, amely fokozza a vakcina immunválaszát a vírussal szemben. E potenciális szérum eredetileg 2020 második felében léphetett volna be a III. fázisú humán klinikai vizsgálatokba, és ha sikerrel jár, 2021 elején válhatott volna elérhetővé, évi egymilliárd adag előállításának céljával. „Kíváncsiak voltunk, hogyan lesz ez lehetséges” – vallotta be az érintett szervezet egyik munkatársa.

„Már nem merem megmondani, hogy a Sanofinál dolgozom, pedig régen büszke voltam rá”

A Sanofi egy messenger RNS-alapú vakcinát is fejleszt. De azok után, hogy 2019-ben 80 millió eurót fektetett be a BioNTech-be, hogy vele együtt dolgozzon a rák immunterápiáján, a Covid–19-ről folytatott tárgyalások meghiúsultak, és a BioNtech a Pfizerrel egyesítette erőit. A francia gyógyszeripari óriás kénytelen volt beérni egy kisebb partnerrel, a Translate Bióval. Az I. fázisú vizsgálatok, amelyek az ajánlott dózis meghatározását hivatottak segíteni, 2020 végére fejeződtek volna be.

A csoport, az elmúlt két évtizedben végbement nemzetközivé válása óta, a „Sanofi Pasteur” – az oltóanyagokkal foglalkozó egység – egyik figyelemre méltó fejleménye az volt, hogy eltávolodott az azonos nevű intézet (Pasteur) univerzalizmusától, és felhagyott azzal, hogy vakcinát próbáljon kifejleszteni minden fertőző betegség ellen. A „Sanofi Pasteur” már csak olyan betegségek iránt érdeklődik, amelyek valószínűleg nyereségesek lehetnek számára. Sőt néhány esetben még az is előfordult, hogy bedobta a törülközőt egy fejlesztésen azért, hogy ráálljon egy másik gyógyszergyárban már fejlesztés alatt álló termékre (mint például a pneumococcus-fertőzések megelőzésére szolgáló dél-koreai SK-vakcina esetében). A házon belüli szakértőket ezután más területre sorolták át. Például egy szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó kutató az onkológiai kezelések mellékhatásainak összegzésével találhatta magát szembe, hogy elkerülje az elbocsátást.

Az elmúlt tizenöt évben a Sanofi állandó szerkezetátalakításon ment keresztül. A pénzügyi piacok elvárásai miatt sok mindent be kellett áldozniuk. 2006 és 2018 között a vállalat 3565 munkahelyet szüntetett meg, ebből 2814-et a kutatásban. 2010 óta azonban a Valérie Pécresse akkori kutatási miniszter által bevezetett rendszernek köszönhetően a csoport évente 150 millió euró kutatási adójóváírást kapott a Kábítószerügyi Átláthatósági Megfigyelőközpont szerint.

A Boston Consulting Group (BCG) stratégiai tanácsadóinak tanácsára a világjárvány kitörésekor ismét egy „munkahely-megmentési” terv készült. Több száz kutatási és fejlesztési munkahely volt veszélyben. A tanácsadók azt javasolták, hogy váljanak meg bizonyos termékektől, telephelyektől és üzletágaktól, hogy az általuk nyereségesnek ítéltekre koncentráljanak. A Sanofi már a korábbi átszervezések során is úgy döntött, hogy leválasztja a fertőzésellenes gyógyszerek (antibiotikumok, vírusellenes szerek, parazitaellenes szerek) ágazatát. Az alkalmazottaknak a megtakarítás és a kiszervezés indoklására tartott belső bemutatók gyakran említik a BCG által megállapított számadatokat és összehasonlításokat.

Az egymást követő elbocsátási tervek rendszeresen arra késztetik a tapasztalt munkavállalókat, hogy „önkéntes” alapon távozzanak anélkül, hogy pótolnák őket, és anélkül, hogy a szaktudásuk átadását megszerveznék. Ez történt különösen a 2003-ban bezárt kutatási és fejlesztési telephely és a 2013-ban bezárt romainville-i gyártóüzem esetében. 2020-ban és 2021-ben ezer munkahelyet szüntetnek meg, és 2022 végéig további 364 munkahely megszüntetését tervezik. A dolgozók és képviselőik elítélik a rendelkezésre bocsátott források hiányát, valamint az általánossá vált alvállalkozói kiszervezéseket, amelyeknél sem időt, sem eszközöket nem kapnak az ellenőrzésre.

Míg a Pfizer és a Moderna 2020 végén megkezdte a saját szérumainak kereskedelmi gyártását, addig 2020. december 11-én a Sanofi és a GSK kiábrándító eredményeket jelentett be a klinikai vizsgálataikról. A gyógyszergyár a II. fázisú vizsgálat végén felfedezte, hogy a vakcina nem vált ki elegendő immunválaszt, különösen az időseknél. „Hogy időt takarítsunk meg, ahelyett, hogy magunk fejlesztettük volna ki, inkább megvásároltunk egy reagenst egy kutatóközponttól. Ez azonban nem tette lehetővé, hogy megfelelően felmérjük az injekciókban lévő antigének mennyiségét” – ismeri el Olivier Bogillot, a csoport francia igazgatója.[2]

„A kezdők hibája” – mondja Marie-Paule Kieny virológus. A dolgozók képviselői felháborodtak: „A vakcina nem volt elég koncentrált. Aluladagolták. Előfordulhatott, hogy rossz technológiát vagy célpontot választottak. De ebben az esetben egy olyan technológiát használtunk, amelyet már elsajátítottunk. Egy dózis adagolását elrontani, tényleg megalázó hiba” – magyarázza Jean-Louis Peyren, a CGT koordinátora. „A kezdők hibája az volt, hogy nem ellenőrizték a reagens adagolását. Kihagytuk az ellenőrzési szakaszt” – magyarázza Matthieu Boutier, a CFE–CGC szakszervezet küldötte.[3] Az alkalmazottak ezekután megvetve és sértve érezték magukat, és olyan helyzetbe kerültek, amelyre nem volt ráhatásuk. „Már nem merem kimondani, hogy a Sanofinak dolgozom, míg korábban büszke voltam rá” – vallotta be egy kolléga. A szakszervezeti képviselők magyarázatért fordultak a vezetőséghez, de nem kaptak érdemi választ az alvállalkozói szerződésekkel és az elhamarkodott ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban. A főnökség csupán megismételte, hogy bármilyen kutatási munka során előfordulhatnak hibák.

2021 nyarán a Translate Bio által kifejlesztett messenger RNS-vakcinával – amelyet a Sanofi 2021 augusztusában 2,7 milliárd euróért vásárolt meg – végzett kísérletek időközi eredményei pozitívnak tűnnek az I. és II. fázisban (korlátozott számú betegen). A Sanofi szerint két héttel a második injekció beadása után a résztvevők 91-100%-a közötti esetében szerokonverziót, azaz új antitestek termelődését mutatták ki. Emellett nem észleltek mellékhatásokat, és a toleranciaprofil hasonlónak tűnt más, ugyanilyen típusú vakcinákéhoz, például a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcináinál tapasztalthoz. A következő lépés általában egy III. fázisú vizsgálat, amely a hatékonyságot hivatott igazolni nagyobb számú betegnél, és amely a forgalomba hozatali engedélyezés előtti utolsó lépés.

Számoljon el a vállalat a támogatást nyújtó országok adófizetői felé

A Sanofi azonban 2021. szeptember 28-án kijelentette, hogy nem kíván továbblépni: „Nem új Covid–19 RNS-vakcinák létrehozására van szükség, hanem arra, hogy Franciaországot és Európát felszereljük a messenger RNS-vakcinák arzenáljával egy jövőbeli világjárvány új betegségeinek az esetére – magyarázta Thomas Triomphe, az ágazat alelnöke, majd hozzátette: – Nincs közegészségügyi igény egy újabb messenger RNS-vakcinára.”[4] Ez azt mutatja, hogy kizárólag gazdag országokban gondolkodik – azokban, amelyek már beoltották lakosságuk nagy részét –, és kizárja a többi országot a „közegészségügy” fogalmából. A vállalaton belül sokan kérdéseket tesznek fel a döntés mögöttes okairól. Csak arról van-e szó, hogy a „fizetőképes” országok piaci részesedését már elvitték?

Eközben a fő rekombinánsfehérje-vakcina késedelme egyre nagyobb. Ezúttal technikai nehézségek merültek fel a klinikai vizsgálatokhoz szükséges berendezések gyártása során, amelyeket szintén alvállalkozónak adtak át annak ellenére, hogy a Sanofi rendelkezett olyan részlegekkel, amelyek ezeket a vizsgálatokat házon belül elvégezték volna. Azóta a vakcinát már nem tekintik elsődleges vakcinának, és átirányították az emlékeztető oltások szerepébe, ami kevesebb klinikai vizsgálatot igényel.

A vállalaton belül is megerősödtek a bíráló hangok: az átszervezés és egyes irányelvek abszurditása miatt nyomás alatt álló alkalmazottak egy belső elégedettségi felmérés során nemtetszésüket fejezték ki, és kritizálták a cégcsoport stratégiáját. Ez kockázatos lépésnek bizonyult, mert Paul Hudson egy január közepén a vállalat alkalmazottainak szóló beszédében azzal fenyegetőzött, hogy a kritikus munkatársakat ellenségesként bélyegzi meg: „Az a benyomásom, hogy a vállalat alkalmazottainak egyharmada valóban kiáll amellett, amit tenni próbálunk, és látja a dolgok valóságát. De körülbelül egyharmaduk valójában nem akar előrelépni. [...] Most már nem tudunk minden embert megtartani. Idővel néhányan közülük el fognak menni, vagy mi segítünk nekik, hogy erre a következtetésre jussanak.”

Vajon helyes diagnózist állított fel a miniszterelnök, amikor február közepén bejelentette, hogy „a Sanofi számára Franciaországban hatalmas újrabefektetési tervet hajtunk majd végre, mert előre kell lépnünk”? Azzal, hogy a cég kizárólag a pénzügyi eredményekre és a részvényesek kielégítésére állt be, alapvetően károsított meg egy kiváló képességekkel rendelkező csapatot. Itt az ideje, hogy a Sanofi elszámoljon alkalmazottai és azon országok adófizetői felé, akiktől a vállalat támogatást kap, kezdve a franciaországiakkal.

 

Margot Dupont, a Sanofi egyik vezetőjének álneve.

Fordította: Hrabák András

 

[1] France Bleu, 2022. január 28.

[2] Sanofi, un fiasco français [A Sanofi, egy francia kudarc], L’Express, Párizs, 2021. február 4.

[3] Lyon capitale, 2021. február 26.

[4] La Dépêche, Toulouse, 2022. február 11.