November közepén a teheráni hatóságok fokozták az elnyomást az ország északnyugati részén, ahol a legtöbb iráni kurd él.
Mahábád városát bekerítették a tankokkal megerősített hadsereg és más rendfenntartó erők. Ebben a régióban élt Mahsa Amini (kurd keresztnevén: Dzsina), aki szeptemberben meghalt, miután kihallgatta az erkölcsrendészet (Gasht-e Ershad), ami azután kirobbantotta a nép tiltakozását a rezsim ellen. A kurd diaszpóra beszámolói szerint a tüntetőkre éles lövéseket adtak le.
Ugyanakkor rakétákkal és drónokkal bombázták az iraki Kurdisztánt – szuverén területének megsértése miatt ez éles tiltakozást váltott ki Bagdadban –, ahol száműzetésben él a kurd ellenzék egy része. Az egyre durvább fellépés a tüntetők ellen mind az Irán belső területein, mind pedig az Irakban működő kurd ellenzéki pártok, köztük az Iráni Kurdisztán Demokratikus Pártja (PDKI) és a Komala (Iráni Kurdisztán Komala Pártja) aktivistái ellen egymást kiegészítő célokat szolgálnak.
Az iráni kormány számára elsőrendű feladat megakadályozni, hogy az iráni Kurdisztán kikerüljön az ellenőrzése alól. Volt erre példa kétszer is a történelemben, először a rövid életű autonóm Mahábádi Köztársaság idején (1946. január–december), (1) majd az 1979-es iszlám forradalom alatt, amikor a régió kvázi elszakadt Irántól. Akkor, 1979 és 1982 között ádáz elnyomás és több ezer kivégzés árán sikerült helyreállítani a rendet, amikoris az Iszlám Köztársaság végül elsöpörte a PDKI „iráni demokrácia és kurdisztáni autonómia” követelését. (2)
A teheráni hatóságok a kurd ellenállást arra is felhasználták, hogy kijelentsék: Iránban a jelenlegi tüntetéshullám hátterében „egy belső ellenség” – a kurdok – destabilizációs kísérlete áll, akik kapcsolatban állnak a határon túl, Irakban működő ellenzéki pártokkal, amelyeket az iráni kormány „terroristáknak” tekint.
Ugyanakkor november 20-án a török hatóságok – megtorlásul egy november 13-i isztambuli merényletért, amelyet a török kormány a kurd szeparatistáknak tulajdonított – a török hatóságok megindították a Szíriában és Irakban élő kurdok ellen a „Karmok és Kardok” hadműveletet.
(1) A Mahábádi Köztársaság (vagy Kurdisztáni Köztársaság) egy el nem ismert, önkormányzati kurd állam volt a mai Irán területén. L. Thomas Bois: Naissance et chute de la République de Mahabad [A mahábádi köztársaság felemelkedése és bukása], Manière de voir, 2020. február–márciusi számában: A kurdok harca 1920-2020 között.
(2) Airin Bahmani és Bruno Jäntti: Les ombres de Sanandaj [Sanadaj árnyai], Manière de voir, id. mű.