Howard Zinn: "Engedetlenség és demokrácia"

Találatok: 477

Engedetlenség és demokrácia –


Howard Zinn műve ingyenes e-könyv formájában

 

Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvéről az ÉS-ben nemrég megjelent recenzióját így zárja Szilágyi-Gál Mihály: „Sose fogok már egy tüntetésre elmenni anélkül, hogy Zinn érvei eszembe jutnának.”

Ilyen érv az, hogy a forradalmi változásokat nem egy-egy személy, nem egy-egy kataklizmaszerű pillanat hozza el, hanem a tisztességesebb társadalomra törekvés egymással összeadódó, egymást erősítő, ezernyi apró mozzanata. „A kis cselekedetek, egymillió emberrel megszorozva, átalakíthatják a világot” – írja Howard Zinn.

Egy ilyen tisztességesebb társadalomnak olyan alapvető jogokra kell épülnie, mint amilyen az élethez, a szabadsághoz vagy a boldogságra törekvéshez való jog. A törvényeknek – és magának az államnak is – az adja a létjogosultságát, hogy biztosítják ezeket. „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet” – írta József Attila 1933-ban, egy olyan baljós időszakban, amely feltámadni látszik a mai Magyarországon. Amelyet feltámasztani látszanak a kormányzó erők, akik szerint pont fordítva van: „a rend a szabadság alapja”.

Látjuk, hova vezet ez. A rend itt ma a törvény. Törvényes, hogy az országban úgy fog épülni a következő generációkat adósságcsapdába taszító atomerőmű, tízmilliárd eurókból, hogy arról semmit sem tudhat meg a nép, „nemzetbiztonsági okokból”. Törvényes, hogy ma külföldi diákokat bírósági eljárás nélkül ki lehet utasítani az országból, törvényes, hogy ma súlyos betegeket ezrével haza lehet küldeni a kórházakból, mert ma – törvényes eszközökkel megszavazott – különleges jogrend uralkodik, amely a legalapvetőbb normákat is büntetlenül felülírhatja.

A kórházakból rövid otthoni kitérővel a hullaházakba küldöttek megtanulhatták: Áldjon vagy verjen sors keze: itt élned, halnod kell! Mikor ismerjük fel végre, hogy ha egy nép átengedi egy maroknyi gátlástalan szélhámosnak a „sors kezének” irányítását, akkor sorstalanság vár rá?

„Az a feltevés, hogy az összes törvénynek minden körülmények között engedelmeskedni kell, korlátlan felhatalmazást ad a kormányzatnak – amit demokráciában az állampolgároknak soha nem szabad hagyniuk” – írja Zinn. Hiszen tudjuk: a törvény esetenként a megszilárdult igazságtalanság, amely olyan gyalázatos állapotokat véd, mint a szegregáció vagy a tömeges szegénység – látleletként ott van L. Ritók Nóra Láthatatlan Magyarország című könyve.

„Olyan eszközökre van szükségünk” – írja Zinn –, „amelyekkel szembe tudunk szállni az állampolgárok élete és szabadságjogai ellen irányuló kormányzati intézkedésekkel; amelyekkel a kormányzat rávehető vagy akár rákényszeríthető a változásra.” Ilyen eszköz a polgári engedetlenség: a törvény szándékos, szelektív megsértése valamilyen létfontosságú társadalmi cél érdekében.

A könyv válsághelyzetben íródott, a hatvanas évek polgárjogi mozgalmának csúcsán, a vietnámi háború elleni tiltakozások erősödésének idején. Zinn mindkettőben aktívan részt vett – aktivistaként, történészként, íróként, tanárként. Ezeket nem választotta szét: a történelem ismerete és a második világháborúban szerzett saját tapasztalata meghatározó szerepet játszott aktivizmusában, amelyet történetíróként is rögzített; tanárként diákjait is aktivizmusra biztatta, a megmozdulásokon velük együtt vett részt – mert úgy tartotta: a történelem ismerete arra való, hogy saját sorsunkat, saját történelmünket alakítsuk. Hogy a jó oktatáshoz nem elég az elméleti tudás, szükséges a társadalmi folyamatokban, megmozdulásokban való részvétel is, és a kettő erősíti egymást.

Ehhez a történelem ismerete segítséget nyújthat. Amihez persze egy jelenre reflektáló történelemoktatás kell. Amikor Zinn egyetemi tanárként az amerikai történelmet más perspektívából, az elnyomottak, a legyőzöttek, vagy akár az „ellenség” szempontjából is bemutató könyvet keresett, nem talált – úgyhogy megírta ő maga. Így jelent meg 1980-ban az A People’s History of the United States (Az Egyesült Államok története alulnézetben) című műve, amely azóta egész nemzedékek történelemszemléletét formálta.

„A tisztességesebb társadalomra törekvés egymással összeadódó, egymást erősítő, ezernyi apró mozzanata” közül egy lehet az, hogy a Napvilág Kiadó és a Bordeaux melletti Théâtre le Levain (Kovász Színház) most ingyenes e-könyv formájában közzéteszi Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvét. Hogy minél többen felismerjük: a demokrácia nem látványsport.

Piróth Attila
a könyv fordítója és a Théâtre le Levain (Kovász Színház) igazgatója

3 percben a könyvről: http://bit.ly/e-zinn
mobi: http://bit.ly/e-zinn1 / epub: http://bit.ly/e-zinn2