Az ukrajnai háború rávilágított Európa és Franciaország gázimporttól való függőségére. A termelési szuverenitás garantálására, kissé elhamarkodottan, a metanizálást mutatták be mint ökológiai megoldást – de ez messze nem hozza a beigért eredményeket. A jelenlegi modell szerinti tömeges fejlesztés káros következményekkel járna mind a mezőgazdaságra, mind a környezetre. Egy kis erdő kanyarulatában, a mező közepén hirtelen egy zöld kupolát látunk. Ez Joël és Cédric Laverdet, Lot megye nyugati részén élő sertéstenyésztők (...) →

Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia lélegzetelállító lehetőségeket tárt fel: ma már egy embrió genetikai örökségének módosítására is képes a tudomány. Egyes kutatók szerint ez a hibás gének kijavítását szolgálná, mások szerint viszont azt kockáztatjuk, hogy létrejön a személyre szabott emberek piaca, kérdések, problémák özönével. Hogyan tájékoztathatjuk minderről a nyilvánosságot, és hogyan szoríthatjuk keretek közé ezeket a módszereket? Átalakulhat az emberi faj? Az elmúlt években szédítő kilátások nyíltak arra, (...) →

Nem az minden részvényes álma, hogy úgy adjon el szolgáltatást, hogy ne kelljen a „munka költségét” megfizetnie? Ez az álom valósággá vált bizonyos befektetési alapok esetében, amelyek a pénzüket olyan francia magániskolákba fektetik, amelyek oktatóit egyébként továbbra is az állam fizeti. És (...) →

Négy betűje, a HSBC azóta trónol a vezető hírek csúcsán, amióta e híres bankház egyik volt kádere átadta a francia adóhatóságnak a csalással gyanúsítható (...) →

A Zaporizzsjai Atomerőmű körüli összecsapás miatt kiélesedett egy nukleáris katasztrófa veszélye, ami arra késztette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy a helyzetet „tarthatatlannak” minősítse. Marc Endeweld újságíró a legújabb könyvében bemutatja, hogy az atomenergia ebben a konfliktusban miért éppúgy energetikai, mint stratégiai kérdés. 2022. szeptember 11-én Vlagyimir Putyin orosz elnök francia kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében megismételte figyelmeztetését a Zaporizzsjai Atomerőműben kialakult (...) →

Gyalázatos, hitvány, semmirekellő... Az orosz cárizmus igazán nem volt Marx Károly szíve csücske. Így amikor kitört a krími háború, a konfliktus teljesen lenyűgözte, és nagyon sajátos módon elemezte. Karl Marx újságírói tevékenységét az 1853-1858-as években többek között a krími háború, az ezzel kapcsolatos nagyhatalmi külpolitika, illetve hatása Nagy-Britannia belpolitikájára uralta. Különösen figyelemre méltóak voltak a Szevasztopol ostroma során a katonai taktikáról és stratégiáról írt elemzései. A háború iránti (...) →