Ez a harmadik vagy a negyedig tömegeket megmozgató tiltakozási hullám a neoliberális berendezkedés és kormányok ellen? Bejrúttól Santiagóig és ne feledkezzünk meg Párizsról sem, a politikai hatalom úgy tűnik nem képes helyreállítani a rendet. Még az erőszak bevetésével se.
Akár arról van szó, hogy a maguk javára befolyásolják a törvényt, akár szavazatvásárlás céljából történik, a korrupció a hatalmasok egyik legdurvább eszköze. De vajon azok, akik ez ellen a veszedelem ellen küzdenek, valóban olyan nemes céloktól vezéreltetnek, mint ahogy állítják?
Azok az újságírók, akik a hatalmasok korrupciója ügyében nyomoznak, valóságos ellenhatalom képviselői. Minisztereket mondatnak le, rettegnek tőlük a tanácsadók, olykor, bár ritkábban, cégtulajdonosokat buktatnak le. De az átláthatóság nimbuszának mindig marad árnyoldala is. Arról nem szól a fáma, hogyan dolgoznak, miben különböznek, mi motiválja őket, a nagyközönség erről nem tud semmit.
A török hadsereg, a szövetséges szír milíciákkal együtt, október 9-én több ponton vonult be Északkelet-Szíriába. Ez a kurdok lakta régió 2013 óta politikailag autonóm terület volt. Rozsavának (Rojava, ami kurdul Nyugatot jelent) vagy Szíriai Kurdisztánnak nevezik.
Október elején történt, alig néhány héttel a társadalmi robbanás előtt, amely megrázta Chilét, ezt a hosszan elnyúló furcsa alakú országot. E sorok írásakor a társadalmi robbanás húsz ember halálát követelte, több százan karjukat-lábukat vesztették, több ezren megsebesültek, rengeteg embert letartóztattak, a rendőrség és a fegyveres erők sokakat megkínoztak és szexuálisan bántalmaztak, megszámlálhatatlan kegyetlen tettet követtek el.
Útelágazásához érkezett mind a nemzetközi, mind pedig a hazai baloldal: vagy képes egy antikapitalista, rendszerkritikai alternatíva mellett elkötelezni magát, vagy pedig felőrlik a barbárság (neoliberális, fasiszta) erői. Ezekről a dilemmákról szól a Krausz Tamás történésszel készített interjúkat tartalmazó és Bartha Eszter által összeállított kötet az Eszmélet Zsebkönyvtár sorozatban.*
Egy baloldali külpolitika legfontosabb célja a béke megőrzése lehet, minden baloldali mozgalomnak alapvetően békepártinak kell lennie. Hiszen a háborúk áldozatai és vesztesei mindig a kisemberek, akiket egymás ellen uszítanak a háborús nyerészkedők. Ez nem jelent korlátlan pacifizmust, kivételes történelmi helyzetekben igenis szükséges fegyveresen ellenállni egy szélsőségesen emberellenes és veszélyes hatalomnak. A XX. század történelmének egyik legfényesebb pillanata a Szovjetunió és a nyugati demokráciák győzelme volt a nácizmus felett.
| Tweet |
