Ipari katasztrófák szabályozása, új uniós törekvések
- Részletek
- Kategória: Ipari katasztrófák árnyékában - Kapcsolódó cikkek
- Írta: dr. Vass Gyula
- Találatok: 13275
„IPARI KATASZTRÓFÁK ÁRNYÉKÁBAN” KÖZÉLETI KONFERENCIA
TIT Stúdió Egyesület (1113 Budapest Zsombolyai u. 6.) 2011. május 6-8.
DR. VASS GYULA tűzoltó ezredes főosztályvezető, főtanácsos
BM OKF Iparbiztonsági főosztály
Ipari katasztrófák szabályozása, új uniós törekvések
I. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS EU ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA
A súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás bemutatása
A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. Ilyen volt az 1976-os olaszországi Sevesoban[1] bekövetkezett dioxinnal történt környezeti szennyezés, vagy az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telephelyén szabadba kikerülő metil-izocianát által okozott tömeges mérgezés, vagy a Mexikóvárosban egy egész kerületet elpusztító robbanássorozat[2]. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat, esetlegesen az alvízi vízgyűjtő területen elhelyezkedő államokat is érinthet. Elegendő az 1986-ban a svájci baseli Sandoz gyárban történt eseményre, vagy a 2000. februárjában a romániai Nagybányán bekövetkezett cianid és nehézfém-szennyezésre gondolni, amelyek több országon áthúzódó környezeti kárt okoztak a Rajna, illetve a Tisza és a Duna folyamokban[3].
