A biztonság ára

Részletek
Kategória: Ipari katasztrófák árnyékában - Kapcsolódó cikkek
Írta: Vajnai Attila
Találatok: 5147

A fukusimai erőmű balesete újból rávilágít modern korunk egyik legfontosabb kérdésére: mennyit vagyunk hajlandók áldozni saját biztonságunkra?

A Japánban bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset a 7-es skálán 7-es fokozatú volt. Az eddigi balesetek közül a harmadik legsúlyosabbnak tartják, de a vészhelyzet felszámolásáig még változhat ez a minősítés. Egyes tudósok szerint a csernobili katasztrófánál is rosszabb a helyzet. Az már biztos, hogy a reaktorok biztonságos hűtését csak több hónapos megfeszített munkával lehet garantálni és olyan nagy mennyiségű, erősen radioaktív víz keletkezik, amelynek kezelése rendkívüli feladat.

A baleset folyamata röviden

A földrengés után üzemképesek maradtak a blokkok, de a cunami megrongálta a hűtéshez szükséges energiát adó biztonsági rendszereket (például a dízelgenerátorokat), s emiatt megszűnt a hűtés. A reaktorok forralóvizes reaktorok, e típus fizikai leállításához villamos energiára van szükség.

A hűtés kiesése miatt az üzemelő reaktorokban megnövekedett a hőmérséklet és a nyomás, ezért a reaktorokból végszükségben radioaktív gőzt engedtek a környezetbe. A hűtéshez szükséges energiát mobilgenerátorokkal sikerült biztosítani, és a vészhelyzetben, igen környezetszennyező módon, tengervizet juttattak a reaktorokat közvetlenül hűtő rendszerekbe. Így tudták lehűteni és részlegesen leállítani a reaktorokat. A reaktorokban található üzemanyagrudak egy része megsérült, ami nehezíti a hűtést és a reaktorok teljes lehűtését.

A fenti műveletek során – az üzemi állapottól eltérő viszonyok következtében – a reaktorokon kívüli rendszerekben megnőtt a hidrogén aránya, ami több rendszerben is robbanásokhoz vezetett. Ezek a robbanások megrongálták a radioaktív anyagokat a környezettől hermetikusan elzáró épületeket és rendszereket, vagyis a sugárzó anyagok – főleg gázok és gőzök formájában – a mai napig áramlanak a környezetbe, a légkörbe. Az egyik robbanásban kigyulladt a 4-es blokk használt fűtőelemeket tároló épülete, s ez további környezetszennyezéssel fenyegetett.

A lakosságot kitelepítették az érintett reaktorok 20 km-es körzetéből, és várhatóan hosszú időre (akár évtizedekre) ezen a területen extra kockázatot jelent az ott-tartózkodás.

A fukusimai erőmű vázlatos felépítése (ide majd egy ábra jön)

A veszély fő oka, hogy alábecsülték a földrengés után várható szökőár méretét. Több tengerparti város pusztulásához is ez vezetett, mert a védőgát alacsonyabb volt a cunaminál. Tízezernyi emberi élet veszett el e hiba miatt.

A baleset legfontosabb tanulságai

Felül kell vizsgálni a földrengések és egyéb természeti katasztrófák becsült méretét .

Azonnal le kell állítani minden atomerőmű-építést a fokozottan földrengésveszélyes területeken .

Felül kell vizsgálni az ilyen telephelyeken működő atomerőművek biztonsági rendszereit, és mihelyt lehet, ezeket az erőműveket végleg be kell zárni.

Minden működő atomerőműnél meg kell vizsgálni a működésre hatást gyakorolható természeti katasztrófák előfordulási valószínűségét, és ennek megfelelően meg kell erősíteni biztonsági rendszereiket.

Felül kell vizsgálni és jelentősen megszigorítani az új atomerőművek építésére vonatkozó előírásokat. Meg kell akadályozni, hogy olyan erőművek épülhessenek, amelyek fizikai leállításához energiára van szükség.

Azonnali bevetésre kész, az ENSZ és a NAÜ felügyelete alatt működő műszaki mentőcsapatokat kell felállítani, amelyek riasztás esetén hat órán belül – felszereléssel együtt – bármely erőmű telephelyén bevethetők.

Nemzetközi biztosítási alap létrehozására kell kötelezni az atomerőműveket működtető államokat és vállalkozásokat, hogy bármely baleset esetén az anyagi kártérítésre is lehetőség legyen. A kármentő alapot az ENSZ kezelésébe kell adni.

Az ENSZ közreműködésével olyan vizsgálatokat kell folytatni, amelyek körültekintően elemzik bolygónkon a nukleáris energia alkalmazását. Különös tekintettel az úgynevezett békés atomerőművek és a hadiipar összefüggéseire, a nukleáris hasadóanyagok hosszú távú tárolásának megoldatlanságára, kockázataira, illetve megoldási lehetőségeire, valamint az erőművi balesetek veszélyeire.

A Zöld Baloldal támogatja egy olyan, a kormány által finanszírozott energetikai, fizikai, ökológia, geológiai, katasztrófavédelmi szakértők részvételével lebonyolított, széles körű szakmai-társadalmi vita megszervezését, amely vitán a témát pártatlanul, tárgyilagosan, igényesen meg lehet vitatni.

Mint láttuk, a balesetből levont következtetések alapján az eddigieknél lényegesen többet kell áldoznunk a biztonságra. (Feltehetően ez nem csak az atomerőművekre igaz.)

Az eddig nagyon olcsón termelő atomerőművek költségei meg fognak nőni, mert a biztonsági intézkedések komoly beruházásokat igényelnek és az újonnan építendő erőműveknek is csak erősebb és drágább biztonsági rendszerek kiépítése mellett fognak engedélyt adni.

Rövid távon mindenképpen le kell számolni az olcsó energia illúziójával. A Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkatasztrófa is bebizonyította, hogy minden energiaforrás esetén növelni kell a környezet védelmére, a biztonság növelésére tett erőfeszítéseket.

A világ gazdasága drágább energiatermelés mellett is működőképes lehet, de van egy jelentős akadály. A mai gazdasági rendszer csak úgy tud fennmaradni, ha folyamatosan növekszik. Mivel a problémák kezelésére az egyetlen reális megoldás az energiafogyasztás drasztikus és gyors csökkentése és a jelenlegi rendszer – a kialakult érdekrendszer miatt – ezt a lehető legnagyobb erőkkel akadályozni fogja, biztosan állíthatjuk, hogy rövid távon további súlyos konfliktusok várhatók.

Egyrészt jogosan követelik az emberek, hogy az energiatermelés ne veszélyeztesse egészségüket és életüket, ne szennyezze a környezetet. A globális klímaváltozás folyamata ismert, és az is bizonyított, hogy erre a folyamatra hatást gyakorol az emberi civilizáció környezetszennyező magatartása.

Másrészt szintén tömeges elvárás, hogy mindenki elfogadható áron jusson a civilizáció alapjául szolgáló energiához. Társadalmunk már nem képes működni a villamos energia nélkül. Sem a vízszolgáltatás, sem a tömegkommunikáció, de még a közlekedés sem lenne fenntartható nélküle. Ha a társadalomnak akár csak 10–20 százaléka kiszorulna a szolgáltatásból, ez gyakorlatilag anarchiához vezetne.

Rövid távon az energiaszolgáltatást ki kell vezetni a piaci környezetből, mert a piac láthatóan képtelen kielégíteni az összes igényt. Társadalmi érdek, hogy az energiaszolgáltatás közvetlen közösségi felügyelet alatt működjön. A profitorientált mechanizmusok személyektől és kormányoktól függetlenül vezetnek olyan helyzetekhez, amelyekben csak a biztonság csökkentésével növelhetik a profitot. Addig ez nem feltűnő, amíg nem következik be nagyobb baleset. Csernobilt követően most újra megkaptuk a figyelmeztetést.

Fukusima után mindenki beláthatja, hogy olcsó energia nincs és a biztonságos működés hosszabb távon nem bízható a piacra.