2014. április
-
Que Viva Mexico! A muralizmus: a művészeti és politikai avantgard
Laurent CourtensA 20. század elején, a mexikói forradalom nyomában, művészek egy csoportja azt keresi, hogyan jeleníthetik meg a forradalom céljait és vágyait. Amikor a középületek falait borító freskót választják, mindenki számára láthatóvá teszik a hagyományos és a modern találkozását, a közösen megélt valóság legendákká alakulását. Ezzel az elkötelezett művészet egyik nagy alkotása jött létre.→ -
„Nem minden lázadás forradalom” – Ukrajna oligarchái
Jean-Arnault Dérens & Laurent GeslinA Krím-félsziget elszakadása után az új ukrán hatalomnak katasztrofális gazdasági, demográfiai és szociális helyzettel kell megbirkóznia. A húsz éve kialakult oligarchikus rendszer szegénységet, haragot és félelmet szült.→ -
Társadalmi forradalmat generálhat-e a mai iszlám?
Alain GreshA híres orientalista Maxime Rodinson, aki korábban egy Mohamed prófétáról szóló életrajzot→
-
A gazdasági fejlődésről szinte szó sem esik
Serge Halimi2014. január 26-án Tunéziában új Alkotmányt fogadtak el, melyben olyan fontos kérdéseket is rendeztek, mint a nők helyzete, a vallás szerepe, és a lelkiismereti szabadság. Így lehetőség nyílt arra, hogy a közéleti viták a legfontosabb gazdasági döntések körül bontakozhassanak ki. A nagy pártok azonban nem képesek saját állásfoglalást kialakítani a gazdasági fejlődést illetően.→ -
Gyarmatosítás
Böröcz József & Mahua SarkarA gyarmatosításról a mai Magyarországon általában keveset tudunk, pedig az utóbbi két évszázadban a világ négy olyan időszakot élt át, amely a kor fejlett tőkés birodalmainak átalakulásával majd végül a gyarmati rendszerek felbomlásával a világrendszer alapvetően új formáját hozta el. Az alábbi összegző tanulmány párja a Birodalmakról szóló ismertetésnek és arra keresi a választ, vajon létezik-e új gyarmatosítás és ha igen, akkor miben hasonlítható a hagyományos gyarmati állapothoz?→ -
Birodalmak
B. J. & M. S.A mai politikai közbeszédben gyakran használunk két – birodalom és gyarmatosítás – olyan kifejezést, melyek módszeres kifejtése hasznos lehet olvasóink számára. Magyarország történelme folyamán három kontinentális birodalomnak is része volt és kérdés, hogy birodalmi perifériaként határozhatjuk-e meg mai Európai Uniós tagállami létünket.→