hu | fr | en | +
Accéder au menu

Atomerőművek és tulajdonosaik

Megtett-e mindent annak érdekében a fukusimai atomerőművet működtető Tokyo Electric Power (Tepco) (1) társaság , hogy a japán lakosság megbízzon benne? A szigetország lakossága 2002 szeptemberében tudta meg, hogy az 1980-as évek végétől a vállalat huszonkilencszer közölt hamis adatokat a nukleáris biztonsági ügynökségnek átadott jelentéseiben. A társaság egyébként közölte, hogy a japán hatóságok 2000 óta tudtak erről, de nem tartották szükségesnek, hogy beavatkozzanak.

JPEG - 40 kio

„A dokumentumokban egy szó sincs a nyolc reaktorban talált problémákról” – állítja a The Economist (2) című hetilap. Például „hasadékokról a reaktor középpontját körülvevő és a biztonságot garantáló acélszarkofágban”. A leleplezés nyomán M. Nobuja Minami, a vállalat elnöke és M. Hirosi Araki, az igazgatótanács és mellékesen a legnagyobb japán vállalkozói szövetség, a Japan Business Federation etikai bizottságának elnöke kénytelen volt lemondani.

2007 júliusában egy földrengés arra kényszerítette a Tepcót, hogy bezárja a károkat szenvedett Kashiwazaki-Kariwa erőművet. A társaság jövedelme 75 százalékkal, a részvényeseknek kiosztott osztalék 7 százalékkal csökkent . Mindenesetre ez még mindig több volt, mint a 2003 és 2007 márciusa között kifizetett osztalékok.

Három évvel később M. Maszataka Simizu (a társaság új elnöke) biztosította a közvéleményt, hogy „levontuk a következtetéseket [a 2007-es földrengésből], és mindent megteszünk, hogy erőműveink, nem csupán a nukleárisak, valóban ellenállók legyenek” (3). Ennek ellenére a társaság nem szakított teljesen a múltjával. A Tepco elismerte, hogy 2001 és 2011 között nem tartotta fontosnak, hogy elvégezze létesítményei kötelező biztonsági ellenőrzéseit; ezt csak 2011 február végén tette meg. A hatóságilag meghatározott limit háromszorosát halmozták fel a felhasznált urániumrudakból: nem úgy néz ki, hogy „mindent megtesznek” a gondosabb működésért (4). Mindez a földrengés napjáig így volt.

A ilyen működtetés – mivel költségcsökkentő volt – beleillett a profitnövelési stratégiába. Abba a stratégiába, amiről pedig a 2010-es éves jelentés azt állítja, hogy „állandó erőfeszítéseket” tesznek a biztonságért beleértve az ellenőrzéseket.(5)

Vajon ez a fajta logika motiválta a vállalatcsoportnak azon döntését is, hogy tíz évvel meghosszabbítják a hat reaktor egyikének életét egyetértésben a japán hatóságokkal? Vajon ezért halogatták a vállalat vezetői azt a döntést, hogy tengervizet használjanak – amikor az erőmű belső hűtővizes rendszere tönkrement – ami bár lehűti a reaktorokat, de véglegesen ellehetetleníti további működésüket? A japánok is felteszik ezeket a kérdéseket.

Harry Harootunian

dr. Hrabák András

(11951-ben alapították, amikor az állam kivonult az elektromosságot termelő szektorból.

(2A critical mass of disgust? (Az undor kritikus tömege?), The Economist, London, 2002. szeptember 5.

(3Tepco, 2010. évi jelentés.

(4Cf. Justin McCurry: Japan nuclear firm admits missing safety checks at disaster-hit plant, (A japán nukleáris cég elismeri, hogy elmulasztotta a biztonsági ellenőrzéseket a balesetet szenvedett erőműben) The Guardian, London, 2011. március 22.

5 Tepco, 2010. évi jelentés.

#_ftnref5

Megosztás