Stockholmban a jobboldal kénytelen a szélsőjobboldallal együtt kormányozni.
A szélsőjobboldali Svéd Demokraták, a Sverigedemokraterna (SD) pártra leadott szavazatok száma tizenkét év alatt 5,7%-ról 20,5%-ra emelkedett. A párt szeptember óta kiváltságos helyzetben van a parlamentben, és támogatja a jobboldali koalíciót. Az áttörés meglepő lehet egy olyan országban, amely a szociáldemokrácia szinonimája. Paradox módon ez a váltás a jóléti állam egy kevéssé ismert aspektusának emlékével magyarázható.
Stockholmban, a Medborgarplatsenen, a „Polgárok terén” skandálás hallatszik: „el innen a rasszistákkal”. Azonban hamarosan túlharsogja őket a kigyúrt, fekete pólós zenészek elektromos gitára, dobja és billentyűs riffje. A szélsőjobboldali SD népünnepélyének turnéja kezdődik, két héttel a szeptember 11-i választások előtt. A választáson az SD a szavazatok 20,5%-ával az ország második legnagyobb pártja lett a szociáldemokraták mögött, akik 30,3%-ot szereztek, de elvesztették a hatalmat, mivel az általuk vezetett balközép koalíciónak már nem lett meg a többsége a parlamentben.
Ütemre lép a színpadra Jessica Stegrud, fehér ruhában, mosolyogva. Az SD európai parlamenti képviselője csakhamar az egykori Svédországot kezdi dicsőíteni: „Nagyon szegényen éltünk, a fejlődés gyorsan beindult. Svédország mindössze két generáció alatt jóléti állammá vált. Ennek egyik fő oka, hogy akkoriban olyan politikusaink voltak, akik törődtek az országgal” – szajkózza. Dicséri „a múltban hozott bölcs döntéseket, amelyekben azt keresték, hogy mi a legjobb Svédország számára.” Szinte tisztelettel adózik az 1930-as évek szociáldemokráciája előtt.
Per Albin Hansson szociáldemokrata miniszterelnök 1932 és 1946 között a Folkhemmet, azaz „a nép otthona” konzervatív koncepcióját tűzte ki a társadalmi változások eszközeként és ebben látta a jóléti állam szinonimáját. Jenny Andersson történész szerint nemcsak a szociáldemokraták, hanem minden svéd párt többé-kevésbé ragaszkodik ehhez a koncepcióhoz, bizonyítandó, hogy Svédország „olyan ország, ahol jó élni”. A fogalmat most a szélsőjobboldal vette elő, ők a Folkhemmet „az ország homogén lakosságaként” mintegy „nemzeti otthonként” értelmezik. (1)
Alva Myrdal szociáldemokrata politikus, aki 1982-ben Nobel-békedíjat kapott, és férje, Gunnar Myrdal közgazdász, aki 1974-ben elnyerte a Svéd Bank közgazdasági díját („közgazdasági Nobel-díj”), nagy szerepet játszottak a svéd jóléti állammodell kialakításában. A házaspár már 1934-ben szociális reformokat vezetett be a svéd családok gyakran nyomorúságos életkörülményeinek javítása érdekében: ingyenes egészségügyi ellátás, ingyenes iskolai menza, családi pótlék, tágas és jó minőségű lakások, kontrollált lakbérek, mindaz, ami ma is minden svéd büszkesége.
A Myrdal házaspár ugyanakkor bírálta a születésszabályozást, amely népességcsökkenéssel jár, és amely „a faj degenerációjához, tehát a faj öngyilkosságához” vezetne – írták. (2) „Amennyiben csökkenne a népesedési nyomás, elárasztanák az országot a magas termékenységi rátával rendelkező idegen fajú bevándorlók. Az erőviszonyok megváltozása következtében aztán rávetnék magukat és eltorzítanák értékes kulturális örökségünket. Ez az invázió az országunkat hátrébb sorolná a nemzetközi mezőnyben, és veszélyeztethetné a békénket”.
Az 1922-ben alapított, államilag finanszírozott Nemzeti Fajbiológiai Intézet tudományos támogatást nyújtott a politikai reformokhoz. Professzoraik tanulmányozták a szaámik, az észak-európai őslakosok koponyáját, meztelenül lefényképezték őket, és csontjaikat konzerválták. E lappokat „egzotikusnak” és „fejlődésre képtelennek” tartották. (3) Kényszerítették őket, hogy térjenek át a protestantizmusra. (4) Az Országos Fajbiológiai Intézet csak 1958-ban változtatta meg a nevét és hagyta abba az ilyen jellegű vizsgálatokat.
A befektetés megtérülése
1934 és 1976 között Svédország orvosi, eugenikus és erkölcsi okokból az úgynevezett „deviáns” emberek sterilizálására irányuló politikát folytatott. A cél az volt, hogy megakadályozzák az elmebetegek és a „gyengeelméjűek”, (5) vagy a szexuálisan gátlástalan, „romlott” életet élő, anyaságra alkalmatlannak ítélt nők szaporodását. E négy évtized alatt közel 63 000 emberen végeztek kényszersterilizálást.
2022-ben az SD négy kiemelt intézkedése az egykori Svédország képeslapját idézi elénk: „igazi jóléti állam”, „biztonság”, „szigorú bevándorlási politika” és „olcsó üzemanyag” – ez utóbbi intézkedést főként a „sárgamellényesek” által inspirált, 2019-ben létrejött Bensinupproret 2.0 nevű mozgalom kedvéért. Ehhez jön még az energiaszuverenitás visszaszerzésének szükségessége – hangsúlyozza Jessica Stegrud, aki az energiafüggetlenség szakembere. Az egyre növekvő energiaárak magyarázzák jelenlétét az SD-vezér mellett, aki éppen most lép a színpadra.
„Jimmiiie”" – kiáltja valaki a tömegben. A Svédország „igazi királyaként” bejelentett Jimmie Åkesson tűzijáték és zenei aláfestés közepette lép a színpadra bézs színű nadrágjában és fehér, felhajtott ujjú ingében, mögötte éber biztonsági őr. Kilenc évvel korábban a zselézett hajú vezért pont ezen a téren dobták meg egy tortával, menekülésre kényszerítve. De ezúttal többen vannak mellette, mint ellene.
„Itt az ideje leváltani a szociáldemokrata kormányt” – kiáltja Jimmie Åkesson a recsegő mikrofonba, amit taps és fütty kísér. Kényszeresen két kézzel igazgatja szemüvegét, és végigsimít a haján: „Sok svéd belefáradt a bizonytalanságba, belefáradt az erőszakba, belefáradt...”. Kedveli az anaforát, és egyre ismételgeti, hogy „itt az ideje, hogy Svédország legyen az első”, és hogy „Svédország újra jó lesz”.
2006-ban az SD fölszámolta a nacionalista lángot ábrázoló logóját, mivel az túlságosan is emlékeztetett az 1988-as neonáci kezdetekre – első vezetőjük, Anders Klarström korábban a nyíltan náci Skandináv Birodalmi Párt tagja volt. Egy ártatlan kék-sárga májvirágot választottak, amelynek szirmait a szél fújja. „A virág, amely fénybe borítja a tavaszi mezőket, talán ugyanaz a fajta, amely a tavasz jelét adta az itt élő embereknek akkor, amikor Svédország még gyerekcipőben járt” (6) – mondja Jimmie Åkesson meghatottan, emlékeztetve arra, hogy a múltban ezt a gyógynövényt sebek kezelésére használták.
A szélsőjobboldali párt ugyan a múltba tekintget, de nagyon is tudja, hogyan kell használni a jelen eszközeit. A 2022-es svéd közösségi hálózati barométere szerint a hivatalos Facebook-fiókok közül az övék a legerősebb Svédországban. Jimmie Åkesson oldala a harmadik helyen áll. A befektetés jól megtérült: a választások előtt az SD-sek Facebookra és Instagramra fordított költségvetése háromszorosa volt a legnagyobb konzervatív párt, a Mérsékelt Párt költségvetésének. A Mérsékelt Párt enyhe visszaesése ellenére október 18-án a Mérsékeltek vezetője, Ulf Kristersson lett a miniszterelnök, aki egy olyan jobboldali koalíciót vezet, amelyben a liberálisok és a kereszténydemokraták mellett ott van az SD is, amely ugyan beéri a részvétel nélküli támogatással, de a parlamentben nagy a súlya: a többségi 176 képviselőből 73 az SD párt tagja.
Ebben a figyelemfelkeltésre fókuszáló világban minden eszközt be lehet vetni: eurovízió típusú himnusz, amerikai stílusú klipek a YouTube-on vagy fotók fürdőruhás, feliratos pólót viselő fiatal lányokról. Kiválóan alkalmazzák az internet képszerkesztési lehetőségeit: a Folkfest plakátján például egy vikingsisakos tehén játszik elektromos gitáron, egy hagyományos svéd ház kéményéből Godzilla bújik elő, és Jimmie Åkesson mögött, aki Ray-Ban szemüveggel az orrán bámul a távolba, egy robbanás látható. „A közösségi hálózatok egy polarizáltabb, differenciálatlanabb és leegyszerűsített retorikát részesítenek előnyben” – mondja Gunilla Almström Persson, a Stockholmi Egyetem retorika professzora.
A fiatalok körében a konzervatívak vezetnek. Az ifjúsági és állampolgári ügyekkel foglalkozó állami ügynökség minden évben szervez parlamenti választásokat imitáló próbaválasztásokat. A középiskolák önként jelentkeznek, és az itt megtartott „választások” egyszerre oktatási feladatként és választási barométerként is jól vizsgáznak. A változások meglepőek: 2014-ben a középiskolások többsége a szociáldemokratára szavazott, az SD-sek a szavazatok mindössze 11%-át kapták. Nyolc évvel később a középiskolások a mérsékelteket helyezték az élre, és 20%-uk az SD-t választotta.
„Minden hír gyilkosságokról, bűnbandákról, drogkereskedőkről szól, ez leszívja az embert – jegyzi meg Tusse Chiza, egy 20 éves énekesnő. – A környezetemben sokan az előző kormányt hibáztatják ezért. És azt akarják, hogy változzanak a dolgok.” (7) A bandák verekedései miatt Svédország az egyetlen olyan ország Európában, ahol folyamatosan növekszik a fegyveres erőszak. (8) A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Brå) szerint az elkövetők főként a kiemelten problémás területekről, a munkásnegyedekből származnak, zömében bevándorlók vagy bevándorló szülők gyermekeként született fiatal férfiak, (9) ami aztán természetesen hozzájárul az egyre terjedő megbélyegzésükhöz. Az SD-vel Svédország ismét biztonságos paradicsommá válna: „Azt szeretném, ha az országom ugyanolyan maradna, mint amilyen gyerekkoromban volt – mondja Anette Nyberg, a párt tagja. – Védelmezni akarom az időseket és a felnövekvő gyermekeket.” (10)
Tizenkét évvel ezelőtt több párt is meg akarta akadályozni, hogy az SD tagok helyet kapjanak a parlamenti bizottságokban. Ez akkor nem sikerült nekik, és az SD az elért eredmények ellenére se 2014-ben, se 2018-ban nem tudott felelős pozíciókba kerülni. Most viszont a legutóbbi választások eredménye szélesre tárja számukra a parlament kapuit: a második alelnöki poszt mellett az SD-sek megszereztek négy parlamenti bizottsági elnöki posztot (munkaügyi, gazdasági, igazságügyi, külügyi), valamint négy alelnöki tisztséget is (polgári ügyek, közlekedés és kommunikáció, védelem, adózás).
Hogy kormányozni tudjon, a jobboldali szövetségnek el kell fogadnia az együttműködést az SD-vel, ami 2018-ban még szóba se jöhetett. A mérsékeltek nem akartak szövetségre lépni ezzel az „idegengyűlölő párttal” és annak „inkompetens” képviselőivel. Az SD még a kampányt megelőzően előkészítette a terepet, a hitelesség megteremtése érdekében finomított a beszédstílusán, és helyre pofozta a honlapját is. Az elrendezés letisztultabb, és eltávolították a programjukat mélyebben részletező cikkeket. Linkek mutatnak időrendben a benyújtott parlamenti indítványokra. A program több kulcsfontosságú pontját törölték, például az újonnan érkező bevándorlók kötelező orvosi vizsgálatát, az iskolák visszaállamosításának követelését vagy az uniós tagság megkérdőjelezését – ami egyébként szerintük már 2019 óta náluk nem is téma. Viszont a honlap először említi meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozással kapcsolatos megváltozott hozzáállásukat, a 2010-es évek végéig ugyanis még ellenezték a csatlakozást.
A menedékjog korlátozása
Pár javaslatuk akár be is jöhet, például az összes muszlim magániskola bezárattatása. A dán-svéd szélsőséges Rasmus Paludan, a Stram Kurs ("keményvonalas") párt tagja tavaly tavasszal több svéd városban Korán-példányokat égetett el. Ezek a minden alkalommal a svéd rendőrség engedélyével és felügyelete mellett zajló autodafék felháborodást váltottak ki a muszlimok körében, sőt, többször zavargásokhoz is vezettek. A bandák közötti fegyveres verekedések, a járművek felgyújtása és a rendőrséggel való összecsapások sokkolták a közvéleményt. Hogy ki ne aludjon a láng, az SD titkára, Jomshof egyre gyakrabban ragadott szót, a Twitteren azt állítva, hogy „az iszlámnak, ennek a vallásavatarnak [...] semmi helye az országunkban”. A képviselő a Folkfest népünnepély árnyékában szervezett csendes országjárása során terjesztette üzenetét. Ma Richard Jomshof a Parlament Igazságügyi Bizottságának elnöke.
A jobboldali szövetség októberben bemutatott egyezménye (Tidöavtalet) beemelte a programba az SD bevándorlási és biztonságpolitikáját. Például tervezi a kormány a menedékjog korlátozását, és szigorúbb büntetést szabna ki a bandatagokra. Tervezi továbbá a videómegfigyelés bővítését, és egyszerűsíteni akarja a házkutatások elrendelésének folyamatát. Míg e témában keményen kiállnak elképzeléseik mellett, más témákban az SD liberális irányba fordult el. Amint hatalomra kerültek, törölték minden kritikájukat az Európai Unióval szemben, máris megszüntették a lakbérek ellenőrzését, valamint hozzájárultak az adók csökkentéséhez, ami szerintük ösztönözni fogja a munkáltatókat a munkaerő-felvételre – ezt ellenzékben még helytelenítették. Lemondtak arról is, hogy megadóztassák a közbeszerzési szerződésekből részesülő magáncégek szuperprofitját. A múltbeli svéd jóléti államhoz való visszatérésre tett ígéreteik közül úgy tűnik, csak az identitás dimenziója maradt meg.
