(1) Az Európai Unió nevében tárgyaló delegáció követeli a Barack Obama elnök által bevezetett, a pénzügyi szektort szabályozó reformok felülvizsgálatát és például a banki tevékenységek korlátozásának feloldását. Lebonthatják a pénzpiacok rendszabályozására újonnan bevezetett intézkedéseket. A reformok fő célpontjai: a „Volcker szabály”, amely korlátozza a kereskedelmi bankok spekulatív tevékenységét, valamint a Federal Reserve által javasolt, a külföldi bankokra is kiterjedő törvények, illetve a biztosítók és biztosítások állami ellenőrzése. Az amerikai tárgyalócsoport – a Wall Street-i bankároktól kapott tanácsok alapján – javasolta, hogy a TTIP-szerződésbe építsenek be az amerikai szabályozással ellentétes intézkedéseket. Például az amerikai törvények próbálják betiltani a származékos „mérgező” bankügyleteket és korlátozni a bankok méretét: a too big to fail, vagyis túl nagy ahhoz, hogy az állam hagyja csődbe menni hatás kivédésére. Ezenkívül próbálják megadóztatni a pénzügyi tranzakciókat, illetve újra be akarják vezetni az 1933-ban, a válság csúcsán elfogadott Glass–Steagall-törvényt, amelynek lényege az volt, hogy elkülönítette a kereskedelmi bankokat a tisztán pénzügyi tevékenységekre specializálódott bankoktól. 1999-ben William Clinton kormányzása idején helyezték hatályon kívül. (2) A kergemarhakór, valamint a szennyezett tej forgalmazása. 2011-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tudomására jutott: huszonkilenc szivacsos agyvelő-gyulladásos (bovine spongiform encephalitis, BSE) esetből huszonnyolc az Európai Unióból eredt. Válaszul több mint ötven ország korlátozta az európai eredetű marhahús behozatalát. Az Európai Üzleti Lobbiban tömörülő vállalatok (BusinessEurope) azonban az európai marhahúsnak a BSE-járvánnyal összefüggő amerikai importtilalmát kereskedelmi akadályként mutatják be, és próbálják feloldani. Az európai agrobiznisz óriáscégei az amerikai tejre vonatkozó élelmiszer-minőségi normákat is „kereskedelmi akadályként” értékelik, és a TTIP-tárgyalásokon próbálják felhígítani. (3) Az olajfüggés súlyosbodása. A BusinessEurope, amely olyan olajtársaságokat képvisel, mint a British Petroleum (BP), azért harcol, hogy a TTIP tiltsa meg a fosszilis üzemanyagokat helyettesítő és kevesebb széndioxidot kibocsátó üzemanyagok (pl. algákból származó vegyületek) előállítását ösztönző támogatásokat. (4) Kevésbé megbízható gyógyszerek. Az európai gyógyszeripari cégek azt akarják, hogy a gyógyszerek engedélyezéséért felelős US Food and Drug Administration mondjon le az amerikai területen eladott gyógyszerek független értékeléséről. Azt javasolják, hogy az amerikai kormány automatikusan ismerje el az európai hatóságok jóváhagyta gyógyszereket. (5) Drágább gyógyszerek. Az amerikai gyógyszeripari egyesülés (Pharmaceutical Research and Manufacturers of America – PhRMA) – az olyan amerikai gyógyszeripari cégek, mint a Pfizer nagyhatalmú lobbiszervezete – nyomást gyakorol azért, hogy a TTIP korlátozza az amerikai és az európai kormányok hatáskörét a népegészségügyi programok költségeinek csökkentésére indított tárgyalásokra. A Fehér Ház már tárgyalt a veterán katonák kezelési költségeiről, és az Obama-kormányzat megígérte, hogy a Medicare program költségeit is újra fogja tárgyalni. (6) A magánélet megsértése. Amerikai vállalatok követelik, hogy hozzáférhessenek személyes információkhoz (mobiltelefonok helyzete, személyes, informatikai és off-line adatok), hogy fogyasztói profilokat készíthessenek. (7) Munkahelyek megszűnése a közbeszerzésekkor alkalmazott nemzeti preferencia megtiltása miatt. Az európai tárgyalók és az Öreg Kontinens nagyvállalatai remélik, hogy a TTIP keretében betilthatják az amerikai termékvédelmi politikát, amely előnyben részesíti a nemzeti és helyi szállítókat a közbeszerzéseknél („Buy American” és „Buy Local policies”). Ezek a rendelkezések garantálják, hogy az adófizetők pénzét az amerikai munkahelyek növelésére fordítják. (8) A genetikailag módosított termékek (GMO) jelzésének eltörlése. Az USA-ban az államok közel felében megkövetelik, hogy külön jelöljék a GMO-t tartalmazó élelmiszereket. Az ilyen típusú vetőmagok gyártói, mint a Monsanto, nyomást gyakorolnak azért, hogy a szerződés törölje el ezt a rendelkezést. (9) Veszélyes játékok piacra juttatása. Az Európai Játékipari Szövetség (Toy Industries of Europe) képviselte európai játékgyártók elismerik az amerikai és európai egészségügyi normák közötti különbségeket (a tűzveszélyességgel, a vegyszertartalommal és a mikrobiológiai követelményekkel kapcsolatban). Mindamellett azt akarják, hogy győzzék meg az amerikai szülőket a külföldön megvizsgált játékok biztonságosságáról. (10) Az a követelés, hogy az államokat olyan jogrendnek vessék alá – a befektető-állam vitarendezési mechanizmus –, amelyet a multinacionális vállalatok érdekei szerint dolgoztak ki.