Julio César Cancio Ferrer nagykövet a napokban meghívta a MUOSZ Kül-Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjait és részletes tájékoztatást adott hazája helyzetéről az újságíróknak. Elmondta, hogy 202 országgal létesítettek diplomáciai kapcsolatot és 149 államban van állandó képviseletük. Kuba és Magyarország között a diplomáciai kapcsolat 1961-ben jött létre, amit kubai részről Che Guevara írt alá Budapesten.
A nagykövet kijelentette, hogy nem követik mások példáját, az egyes európai országokban egykor alkalmazott szocialista modell nem volt működőképes Kubában. Az elmúlt évtizedekben kialakult bürokratikus rendszer leépítése jelenleg az egyik legfontosabb feladat. Megkezdődött a gazdaság „kiigazítása” és mintegy egymillió munkavállalót a magánszektorba irányítanak át. Számuk jelenleg már eléri hatszázezret. Az átalakítás része a túlzott központosítás megszűntetése is. A döntések a minisztériumoktól a vállatokhoz illetve az egyes ipari ágazatokat összefogó központokhoz kerülnek. Az állam nem irányíthatja a gazdaságot. A változások több elméleti kérdést is felvetettek. Ezek közé tartozik az értéktörvény korlátozott érvényessége és a különböző tulajdonformák harmonikus együttléte. A neoliberális „recept” azonban nem lehet megoldás Kubában.
A jövő évben tartják a Kubai Kommunista Párt VII. Kongresszusát, ami az elmúlt öt év tapasztalatait értékeli és meghatározza az elkövetkező időszak feladatait. Foglalkoznak egy harminc évre szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési terv elkészítésével is. Szükségessé vált az 1975-ben elfogadott alkotmány módosítása, ami új közigazgatási struktúra kialakítását is jelenti. Az alkotmányt népszavazás fogja megerősíteni. Egyes döntéseknél és a képviselők kiválasztásánál a közvetlen demokrácia gyakorlata érvényesül. A nagykövet elmondta, hogy Kubában napirendre került a generációváltás és az évtized végéig a „történelmi generáció” tagjai távoznak a vezetésből. Helyüket többségében olyan személyek fogják elfoglalni, akik már az 1959-es forradalom után születtek. A politikai vezetők tisztségüket csak két ciklusban tarthatják meg.
A kubai-amerikai viszonyt érintve, a nagykövet kijelentette, hogy a diplomáciai kapcsolatok július 15-én történt felvétele a normalizálódás első lépését jelenti, ami egy hosszú folyamat kezdete. Az USA el akarta szigetelni Kubát, de ez a latin-amerikai országok szolidaritásán megbukott. Havanna alapvető kérdésnek tekinti az embargó megszűntetését, az amerikai támaszpontnak használt Guantanamo visszaadását és az ellenséges propagandakampány befejezését. Az ENSZ-ben történt szavazáson 191 ország támogatta az amerikai blokád megszűntetésére vonatkozó határozati javaslatot, ellene csak az USA valamint Izrael szavazott. Kuba jószomszédi viszonyt kíván az USA-val kialakítani, de ez nehéz feladat. Washington a kapcsolatok javulásáról beszél, de a Helms-Burton törvény alapján jelenleg is súlyos büntetéseket szabnak ki más országok Kubával együttműködő vállalataira és bankjaira.
A nagykövet elmondta, hogy Kuba számára kiemelt fontosságú a kínai reláció, de Argentínában, Venezuelában és más latin-amerikai államokban sokkal jelentősebb a távol-keleti ország gazdasági szerepe. Az elmúlt hetekben nyílt meg a Peking- Havanna közvetlen légijárat. Eltérő adottságai és helyzete miatt, a kínai gyakorlat azonban nem lehet követendő példa Kuba számára. Oroszországgal kitűnőek a kapcsolatok. A közelmúltban írtak alá 1,2 milliárd dollár értékű hitelmegállapodást, ami az energiaipar és a gépgyártás fejlesztését segíti.
Az Európai Unióval folytatódik a párbeszéd, amelynek célja egy partnerségi megállapodás megkötése. Venezuelát követően, az EU a szigetország második legfontosabb gazdasági partnere. A kubai befektetési és kereskedelmi lehetőségek iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy az idén Francois Hollande francia államfő, Matteo Renzi olasz, Robert Fico szlovák miniszterelnökök, Federica Mogherini az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főbiztosa és Frank-Walter Steinmayer német külügyminiszterek valamint más politikusok tettek látogatást a szigetországban. Az elmúlt napokban rendezett Havannai Nemzetközi Vásáron tizenegy EU tagország, köztük Magyarország kiállítói vettek részt. Több államból magas szintű kormánydelegáció érkezett Havannába.
Munkatársunk kérdésére a diplomata hangsúlyozta, hogy az ideológiai különbségek ellenére, a kubai-magyar kapcsolatokat a pragmatizmus és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás jellemzi. 1990 előtt sok ezer magyar dolgozott a szigetországban és számos kubai diák tanult Magyarországon. A rendszerváltás után a magyar vállalatok elkövették azt a hibát, hogy Kubából kivonultak. A „Visegrádi Négyek” tagállamai közül Magyarországgal a legalacsonyabb a forgalom, vállalkozóink hátrányba kerültek térségbeli versenytársaikkal szemben. A nagykövet szerint, a még meglévő személyes kapcsolatokat jobban ki kellene használni. A két kormány egyetért a gazdasági, kulturális, és tudományos kapcsolatok fejlesztésében. Növekszik a szigetországba irányuló magyar turisták száma is.
Újságírói kérdésre, a diplomata kijelentette, hogy a többpártrendszer bevezetése nincs napirenden Kubában. A média szabadságáról szólva elmondta, hogy az internetes portálokon számos, a rendszert bíráló vélemény jelenik meg. Az amerikai adófizetők pénzén sugárzó Radió Marti adó- és tv állomás programjai a lakosságot és elsősorban a fiatalokat igyekeznek befolyásolni.
A több mint két órán át tartó, nyitott hangulatú beszélgetés hozzájárult a Kubában zajló gazdasági és politikai folyamatok jobb megismeréséhez.