Az október 15-én tartott parlamenti (Nemzeti Tanács) választások eredménye a papírformát hozta és a 31 éves Sebastian Kurz által vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) 62 mandátummal az első helyen végzett.
Második a szociáldemokrata SPÖ, harmadik a radikális jobboldali Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) lett, 52 illetve 51 mandátummal. A négyszázalékos bejutási küszöböt elérte és a 183 tagú törvényhozásba 10 képviselővel bejutott a liberális irányzatú NEOS valamint 8 mandátummal a Zöldekből kilépett Peter Pilz listája. A belső ellentétek miatt meggyengült Zöldek a korábbi 12,4 helyett most 3,6 százalékot kaptak és 38 év után kiestek a bécsi parlamentből. A választáson a jobb és a szélsőjobb együttesen közel 57 százalékot szerzett, ami 13 százalékkal több a 2012 évi eredményüknél. KPÖ PLUS néven induló Osztrák Kommunista Párt 39.000 szavazatot kapott, ami 0,8 százalékot jelent. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetők személyisége fontosabb szerepet játszott, mint a pártok programja.
A választások legnagyobb nyertese a konzervatív irányzatú Néppárt lett, amelynek 2006 óta ez volt a legjobb eredménye. Sikeres húzásnak bizonyult, hogy a külügyminiszteri tisztséget két éve betöltő Sebastian Kurz az SPÖ-vel való több évtizedes együttműködést megszakítva kikényszerítette az előrehozott választásokat. Becenevén „wunderwuzzinak” (csodagyerek) nevezett politikus Emmanuel Macron francia elnök példáját próbálja utánozni. Az ÖVP-ben félreállította a régi és elkopott gárdát. Ügyesen kihasználta, hogy a lakosság stabil gazdasági helyzete ellenére aggódik a jövő miatt. Az osztrákok félnek, hogy a terrorizmus átterjed Ausztriára is, ezért a bevándorlás leállítását és több biztonságot követelnek. A választók számára jó hír volt, hogy Sebastian Kurz kilátásba helyezte az országban dolgozó uniós polgárok szociális juttatásainak csökkentését is.
A lépéseit jó taktikai érzékkel kiszámító, a kancellári tisztre áhító Sebastian Kurz átvette szélső jobboldali FPÖ menekültellenes jelszavait. Karrierje miatt, egyetemi tanulmányait félbehagyó politikus az idén májusban megszerezte az ÖVP elnöki tisztét. Kommunikációjának része volt, hogy a párt neve Új Néppárt lett és hagyományos fekete színe türkiz kékre változott. A választási listát „Sebastian Kurz listájának” nevezték, amelyen több, kevésbé ismert vagy korábban más párthoz tartozó személy is szerepelt.
A kormányfői tisztet 2016 májusa óta betöltő Christian Kern által irányított SPÖ az előzetes várakozáshoz képest jobban szerepelt. A párt megőrizte befolyását Bécsben, Grazban és más városokban, annak ellenére, hogy a koalíciós viszályok és a korrupciós botrányok következményei elsősorban a szociáldemokratákat sújtották. A szociáldemokraták megőrizték hagyományos szavazóbázisukat, de Christian Kern vezetésével az SPÖ jobbra tolódott. A kormányfőnek sokat ártott, hogy Tal Silberstein, a párt tanácsadója piszkos kampányt folytatott Sebastian Kurz ellen. Tal Silbersteint gazdasági bűncselekmények miatt Izraelben letartóztatták.
A radikális jobboldali, euroszkeptikus Osztrák Szabadságpártot a 48 éves Heinz-Christian Strache, egykori fogtechnikus irányítja, aki 12 éve vezeti a pártot. Strache rutinosabb politikus, mint elődje Jörg Haider volt. A rasszista és bevándorlás ellenes FPÖ az ország harmadik politikai ereje és a 16-29 éves korosztály legnépszerűbb pártja (Ausztriában 16 éves kortól lehet szavazni). Heinz-Christian Strache helyeselte a magyar kormány menekültpolitikáját és gratulált Orbán Viktornak a déli határkerítés felhúzásához. A politikus egyébként már „bejelentkezett” és a belügyi tárcát követeli Sebastian Kurztól.
Az európai sajtó nagy figyelemmel kísérte a választást. A londoni The Guardian megjegyezte, hogy egy esetleges ÖVP-FPÖ koalíció a bevándorlásellenes magyar kormány politikájához közelítené Ausztriát. A brüsszeli Le Soir szerint, folytatódik az orbanizáció Európában, és a migránsellenes politika elsősorban „szavazatszerzést jelent”. A Politico azt írja, hogy kormányzati helyzetben a Szabadságpárt javasolhatja a V4-hez történő csatlakozást is. A l’Humanité szerint, Sebastian Kurz és Heinz-Christian Strache szövetsége megváltoztathatja Ausztria Európa politikáját és tovább bonthatja a keleti oldalán gyengülő Uniót.
Nagy valószínűséggel az ÖVP az FPÖ-vel fog kormányt alakítani Ausztriában, amire 2000-2006 között már volt példa. Elvileg nem zárható ki egy SPÖ-FPÖ koalíció sem, ami Burgenlandban tartományi szinten jelenleg is működik. Brüsszel és Berlin számára azonban megnyugtatóbb lenne, ha Sebastian Kurz vezetésével a jelenlegi ÖVP-SPÖ kormányzás folytatódna. A jövő fogja eldönteni, hogy a kitűnő taktikus, de kevés politikai tapasztalattal rendelkező „csodagyerek” a kancellári tisztség kemény és előre nem látható kihívásaiban mennyire fog tudni helytállni.
