A nigériai elit gyerekeinek angliai magánoktatása fejenként nagyjából évi 35 000 fontba vagyis 15 millió forintba kerül...
2020 júniusának végén jelentette be a Honoris Egyesült Egyetemek (Honoris United Universities), egy pánafrikai felsőoktatási magánhálózat, hogy 51%-os tulajdonosa lett a 2009-ben Abujában alapított és 3000 hallgatói létszámmal bíró nigériai Nílusi Egyetem (Nile University) magánegyetemnek. Ezzel a legalább 20 millió dolláros bevásárlással a hálózat, amely Marokkótól Dél-Afrikáig hét egyetemet működtet, erőteljesen bejelentkezett a nyugat-afrikai oktatási piacra. Az eddig 27 000 hallgatói létszámmal rendelkező Honoris a brit Actis befektetési alap tulajdona, amely a feltörekvő piacon meghatározó pozíciót ért el, miután 2018-ban megszerezte a dubaji Abraaj befektetési alap afrikai részvényeit. A Honoris-hálózattal az Actis olyan afrikai káderek új generációját akarja kinevelni, akik megfelelnek az afrikai vagy bármely transznacionális cégek elvárásainak. „Azok a legmobilisabb, legügyesebb diplomások lesznek a nyerők, akik felülemelkedve a határok, a kultúrák vagy a vallások okozta különbségeken, képesek helytállni, akik magukba szívták Afrika minden változatosságát és erejét, hozzásegítve ezáltal alkalmazóikat, hogy mindebből sikeresen profitálni tudjanak” – hirdeti az Actis. (1)
Egy évig sztrájkoltak az állami egyetemeken
Az észak-nigériai elit gyerekei körében népszerű Nílusi Egyetem az egyik legdrágább a Szövetségi Végrehajtó Tanács (Federal Executive Council) által akkreditált egyetemek között. Csupán a yolai AmerikaiEgyetemen – amely a volt nigériai elnökhelyettes, Atiku Abubakar tulajdona – vannak hasonlóan magas tandíjak. Megemlítendő anekdota, hogy a most megszerzett Honoris Egyesült Egyetemeket eredetileg Nílusi Török Egyetemnek hívták. A kampuszt, amely egy egyetemi kórházat is magába foglal, egy török-nigériai befektető társaság, az Első Surat Csoport (First Surat Group) alapította. Miután magán általános és középiskolákból összehozták a Tulipán Nemzetközi Főiskolák (Tulip International Colleges)-hálózatot, a felsőoktatásba is beszálltak. A Nílusi Török Egyetem és kórháza immár a szövetségi főváros egyik legnevezetesebb intézménye. Csakhogy a befektetők kapcsolatban voltak Fethullah Gülen imám Hizmet (2) -mozgalmával. A 2016-os puccskiséletet követően, amelyet Recep Tayyip Erdoğan elnök szerint az Egyesült Államokban élő prédikátor szított, Ankara elvárta a nigériai hatóságtól, hogy számolja fel a Fethullah Gülenhez köthető iskolai hálózatot. Átnevezték hát a Nílusi Török Egyetemet, eltüntetve így minden Törökországhoz való kapcsolódását… (3) mielőtt az Actis-tulajdonba került volna.
Miközben 2020 nyár elején nagyban zajlottak a Nílusi Egyetem körüli tárgyalások, Nigériában az állami egyetemeken már ötödik hónapja tartott a sztrájk: az ASUU – az akadémia és az egyetemi dolgozóknak a nigériai NLC-szakszervezetekhez kapcsolódó egyesülete – felhívására a sztrájkolók lezárták a kampuszt. A tiltakozást az oktatók ki nem fizetett bére, illetve az váltotta ki, hogy általában is élesen elutasították az új bér- és személyzeti politikát. A nigériai állami egyetemi hálózatban, amely 44 szövetségi és 48 országos intézményből áll, az oktatás csak 2021. január végén indult újra, miután a szövetségi kormány kész volt 70 milliárd nairát (177 millió dollárt) a részükre kiutalni. Vanessa Ngono Atangana, az Ecofin sajtóiroda (4) újságírója szerint „egyértelmű, hogy az évhalasztás árt a diákok képzésének, nem beszélve arról, hogy a leállás károsan hat majd az ország munkaerő kínálatára.” Majd hozzáteszi: „Ennek a helyzetnek a következménye az is, hogy a diákok megrohamozzák a magánegyetemeket, pedig azt messze nem mindenki tudja megfizetni.”
2021. február elején, amikor éppen hogy csak újraindult az állami egyetemeken az oktatás, a nigériai kormány 20 újabb magánegyetemet akkreditált, így immár 99 magánintézmény működik az 1999-es 2 helyett. A hír az állami oktatók egységes felhördülését váltotta ki. Mike Ikoeje, (5) az Enugu Menedzsment és Technológiai Intézet volt rektora szerint „a kormány ráébredt, hogy nem képes megfelelni az állampolgárok elvárásainak, nem képes az ország egyetemi oktatását biztosítani, és mivel nem akar az állami egyetemek finanszírozására többet költeni, inkább átadja a felelősséget a magánszektornak.”
2021-ben a Nigériai Szövetségi Köztársaság a költségvetésének 5,6%-át fordítja oktatásra. Az utolsó 10 évben ez a legalacsonyabb arány, (6) és 16,9%-kal alatta van Fekete-Afrika országainak mediánértékénél. Ugyanakkor a felsőoktatásra jelentkezők száma egyre csak nő, jóval túllépi a jelenleg rendelkezésre álló 600 000 helyet. 2017-ben a kontinens legnépesebb országában a felvételi vizsgák lebonyolítására a törvény által kizárólagosan felhatalmazott szervezet, a Közös Felvételi és Érettségi Bizottság – Hazai Egyetemi Pályázók (Joint Admissions and Matriculation – Board Domestic University Applicants) 380 000 nigériai fiatalnak nem adott helyet az egyetemi kampuszokon. (7) 2010 és 2015 között a jelentkező 10 millió felvételizőnek csupán 26%-a nyert felvételt. A nigériai diákok 62%-a szövetségi, 33%-a állami és 6%-a magán intézménybe jár. (8)
Nigéria röviden:
Az angol gyarmatosítás után 1960 óta független, Szövetségi Köztársaság, 36 tagállammal. A hivatalos nyelv ma is az angol. Területe közel tízszer nagyobb, mint Magyarországé.
Afrika legnépesebb országa 220 millió lakosa van. A régi főváros Lagos egy 21 milliós megapol. Az új főváros, 1991-től az ország belsejébe települt Abuja. Az ország lakossága etnikailag nem egységes, hiszen három jelentős – hausza, joruba és igbo – és 250 kisebb etnikai csoport él együtt. Vallásilag sincs egység, az északi részeken jelentős a keresztény, míg délen a muszlim hit, de a törzsi vallások is jelen vannak.
Gazdasága a jelentős kőolajexportra épül. Az illegális gáz és olaj feldolgozás a táptalaja a korrupciónak és a hihetetlen mértékű környezetszennyezésnek. Nigériában aktív a Boko Harem nevű szélsőséges muzulmán terrorista csoport. – a ford.
