hu | fr | en | +
Accéder au menu

Az ukrajnai háború újra megkeveri a kártyát a volt szovjet blokkban – Magyarország orbáni üzemmódban

JPEG - 801.2 kio

Magyarország kritikusai Orbán Viktort Putyin bábjának nevezik. Az ukrajnai háború olyan miniszterelnököt leplez le, akinek országa az orosz energiától függ.

Az Ukrajnát támogató európai koncertben Magyarország saját kottájából játszik. Miközben elítéli az orosz agressziót, Orbán Viktor miniszterelnök a Moszkvával való kompromisszum mellett áll ki. Véleményével, amely eltávolítja őt szomszédaitól, egyedül áll, miközben ez elsősorban ideológiai és belpolitikai megfontolásokból fakad. A magyar nacionalisták számára a jövő keleten játszódik.

2010-es újraválasztása óta Orbán Viktor Közép-Európát járja, hogy megpróbálja felkorbácsolni a Brüsszellel szembeni ellenzéket. Arra buzdítja a volt „népköztársaságokat”, hogy érvényesítsék a mássághoz való jogukat. Jelmondata: „Mi, közép-európaiak”, és több mint egy évtizede arra szólítja fel a lakosságot, hogy legyenek nyitottabbak Kelet felé, és csökkentsék a Nyugattól való gazdasági és ideológiai függést. (1)

Az Egyesült Államok Közép-Európa iránti érdektelensége sok éven keresztül előnyös volt Orbán Viktor számára, aki a „riválisokban” – Kínában és Oroszországban – látta az állami berendezkedés számára azt a követendő modellt, amellyel Magyarország versenyképesebbé válhat a globalizálódó világban. Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója újra osztotta a kártyákat. Az USA ösztönzésére az EU a liberális demokrácia védelmében felzárkózott és zárja sorait, ám pontosan ez a liberális demokrácia az, amitől Orbán Viktor el akar szakadni.

„Úgy szokott lenni, hogy akárki győz, mi rajtavesztünk.”– mondta Orbán Viktor március 15-én, a Habsburg-monarchia elleni magyar szabadságharc kitörésének 174. évfordulóján (amelyet az 1956-os felkeléshez hasonlóan orosz csapatok vertek le). „Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és számukra Magyarország is csak egy bábu. [...] Ha céljaik úgy kívánják, és mi nem vagyunk elég erősek, akkor fel is áldoznak bennünket.” (2) Ugyanezen a napon Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovénia miniszterelnökei Kijevbe érkeztek, hogy biztosítsák Volodimir Zelenszkijt az EU Ukrajnának szóló „egyértelmű támogatásáról”. Orbán Viktor, aki a menedékkérők befogadására vonatkozó uniós kvóták elleni 2015-ös lázadása óta megszokta, hogy Közép-Európa nevében beszél, hirtelen elszigetelve találta magát, és még a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártban lévő szövetségesei is kritizálták.

Hivatalosan Magyarország a Nyugat oldalán áll: az Európai Tanácsban az Oroszország elleni szankciók mellett szavazott; az ENSZ Közgyűlésben megszavazta az Oroszország agresszióját elítélő és Ukrajna területi integritását támogató március 2-i határozatot; segítette a területén áthaladó több százezer ukrán menekültet, és 50 millió euró értékben szállított élelmiszert és üzemanyagot Ukrajna kárpátaljai régiójába. Tavasszal engedélyezte egy többnemzetiségű NATO-hadtest telepítését az Ukrajnával közös 137 km-es határ mentén.

Ugyanakkor Orbán Viktor nem volt hajlandó fegyvert adni Ukrajnának, és hivatalosan ellenezte, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek áthaladjanak Magyarországon. Áprilisban már azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett, ellentétben a többi EU-taggal, akik az ukrán győzelemhez ragaszkodtak – amit szeptember 10-én, a Fidesz zárt ajtók mögött tartott pártkonferenciáján kizártnak tartott.

A növekedés évtizede véget ér

A háború semmissé tette Orbán Viktor minden erőfeszítését, hogy a magyar gazdaságot a 2008–09-es válság után talpra állítsa. Áprilisban a szavazatok 54%-ával negyedszerre is megnyerte a parlamenti választásokat, azzal az ígérettel hogy fenntartja a 2013-ban bevezetett energia ártámogatásokat. Fél évvel később azonban az infláció átlagosan 21,9%-ot ért el, az élelmiszer-infláció pedig 40%-os volt. A magyar forint az elmúlt öt évben értékének közel harmadát veszítette el az euróval szemben, csak az elmúlt évben 15%-ot. A gazdasági növekedés évtizede, amely a magyar társadalom nagy részének javát szolgálta, véget ért.

November 18-án Orbán Viktor az EU szankcióit „a háború felé tett lépésnek” nevezte, és figyelmeztetett: „Most pusztító fegyvereket szállítunk, ukrán katonákat képezünk ki a saját területünkön, szankciókat vezetünk be az energiára... Mi is szerves részévé válunk a konfliktusnak. Még nem lőnek ránk, de hamarosan hadviselővé válunk. Európa nagyon veszélyes játékot játszik.” Október 14-én a háztartásokba kiküldött kérdőívvel „nemzeti konzultációt” indított a szankciókkal szembeni magyar ellenállásról. A magyaroknak december 9-ig kell válaszolniuk az olyan kérdésekre, mint például: „Jóváhagyja-e a szankciókat, amelyek miatt emelkednek az élelmiszerárak, miközben növelik az éhínség kockázatát a fejlődő országokban és a migrációs nyomást is Európa határain?” Orbán Viktor már korábban is szervezett ilyen jellegű sanda konzultációkat az őt megszállottan foglalkoztató kérdésekről, például az Európai Bizottság által a menedékkérők befogadására vonatkozóan meghatározott kvótákról (amit „Soros-tervnek” nevez) vagy a világjárvány magyarországi kezeléséről.

Magyarország függ a leginkább az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól: Oroszország szállította a 2020-ban importált gáz teljes mennyiségét és a kőolaj 59%-át. (3) Orbán Viktor szemében könnyű a választás „az olcsó orosz gáz és a drága amerikai gáz között, amit még az sem biztos, hogy ide tudunk hozni”. Magyarország készségesen eleget tett Oroszország rubelben való fizetésre vonatkozó követelésének, és a nyár elején, hetekig tartó tárgyalások után Orbán Viktor elérte, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország mentesüljön az orosz olaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom alól. Ez a három tengerparttal nem rendelkező ország az orosz „Barátság” kőolajvezetékre támaszkodik, amely az 1960-as évek eleje óta látja el Közép-Európát. Ennek lecserélése rövid távon nagyon költséges lenne.

2021 őszén Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter dühösen kifakadt, amikor Magyarországot csatlakoztatták a Fekete-tengeren át, Ukrajna megkerülésével áthaladó Török Áramlat gázvezetékhez. A Magyarország és Ukrajna közötti feszültségek nem új keletűek. Magyarország 2017 óta akadályozza, vétójogával, Ukrajna és a NATO közeledését, megtorlásul Kijev ukránosítási politikájáért, amely Magyarország szerint sanyargatja a nyugat-ukrajnai Kárpátalja mintegy 100 ezer magyar ajkú lakosát – ez a ruszin terület sokáig a Magyar Királysághoz, majd az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatai ezzel szemben az elmúlt évtizedben folyamatosan javultak – még azután is, hogy Oroszország annektálta a Krímet. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor arra építette hírnevét, hogy 1989-ben a budapesti Hősök terén azt kiáltotta, hogy „Ruszkik haza!”, valamint magát „szabadságharcosnak” és az 1956-ban az oroszok ellen harcoló „pesti srácok” utódjának nevezte, ez még saját népét is meglepte. 2014-ben Magyarország eddigi legnagyobb állami megbízását – a paksi atomerőmű bővítését – pályázat kiírása nélkül adta oda a Roszatomnak. Az orosz cég 12,5 milliárd euróért épít két új reaktort, a projekt 80 százalékát orosz állami hitelből finanszírozzák.

Putyin bábja vagy ügynöke

Az ellenzéki vezetők szerint az új, oroszbarát álláspont a korrupciónak köszönhető, és Orbán Viktort Putyin bábjának, sőt ügynökének nevezik. Márki-Zay Péter, az ellenzék áprilisi miniszterelnök-jelöltje a választási kampányban azt mondta, hogy „Orbán erősen Putyin-ellenes és EU-párti volt, de aztán fordulatot tett. Ez 2009. november 25-én történt, a Putyinnal való szentpétervári találkozón. Csak találgatni tudom, hogy Putyin mit mondott vagy mutatott neki, hogy megnyerje őt magának.”

A közeledés részben az ideológiai hasonlóságokkal magyarázható. Beszédeikből kitűnik, hogy Putyin és Orbán egyaránt gyarmatosítónak, imperialistának és moralizálónak, valamint gyengének, dekadensnek és nihilistának tartja a Nyugatot. Orbán a bevándorlást, a multikulturalizmust, az európai és nem európai fajok keveredését és a gender studies-t (mindezeket a Nyugat szerinte Közép-Európára akarja erőltetni) az európai civilizációra leselkedő veszélynek tekinti. Nemzeti-konzervatív kormánya olyan törvényeket vezetett be, amelyek az orosz jogszabályokat utánozzák, a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezeteket „külföldi ügynököknek” bélyegzik, és tiltják a „homoszexuális propagandát”. Teljes mértékben elfogadja a „nagy lakosságcsere” elméletét, és úgy véli, hogy a nyugat-európai országok „többé már nem nemzetek..., nem mások, mint népek konglomerátumai”.

A magyar nacionalisták, akik büszkék a magyarok ázsiai származására, úgy vélik, hogy a jövő keleten van, és egy új eurázsiai geopolitikai egyensúly középpontjában látják magukat. Egy többségében katolikus ország kálvinista vezetőjeként Orbán az ortodox világgal való szövetségre szólít fel. Magyarország megakadályozta az uniós szankciókat Kirill orosz ortodox moszkvai pátriárka ellen, aki a magyar miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak a Dicsőség és Becsület Rendjét adományozta. Közben Orbán Viktor megkapta a Szent Száva-rendet Porfirije szerb ortodox pátriárkától és az Érdemrendet Aleksandar Vučić szerb elnöktől, új legszorosabb szövetségesétől. Október 10-én Orbán és Vučić együtt jelentette be a „Barátság” kőolajvezeték meghosszabbítását, hogy az EU szankcióit megkerülve Szerbiáig szállítsák az orosz kőolajat.

„Oroszország évtizedek óta nem ellenségünk. Őszintébb partner, mint egyes úgynevezett szövetségeseink” – olvasható a Magyar Nemzet (4) című vezető konzervatív napilapban a sok hasonló véleménycikk között. Szerzője azt állítja, hogy Oroszországot 1991-ben „megcsonkították”, ahogyan az 1920-as trianoni békeszerződés megcsonkította Magyarországot, és hogy az Egyesült Államok azért tervelte ki az orosz–ukrán konfliktust, hogy kifossza Oroszországot, ahogyan 1990 után Közép-Európát kifosztotta. A pacifista homlokzat mögött a kormány által ellenőrzött média, amely Magyarországon erősebb, mint bármely más uniós országban, Oroszország oldalára állt, és a Kreml szócsöveként működik. A hatások jól láthatóak: sok Fidesz-szavazó, különösen a nyugdíjasok, Ukrajnát okolják a háborúért. Április 3-i választási győzelmi beszédében Orbán nevetést váltott ki a hallgatóságból azzal, hogy Zelenszkijt hagyományos ellenségei, Brüsszel és Soros György mellett említette.

Corentin Léotard

Kleinheincz Ferenc

(1La Hongrie sur la voie d’une démocratie despotique? [Magyarország az elnyomó demokrácia útjára lépett?], Le Courrier d’Europe centrale, Budapest, 2014. augusztus 2., https://courrierdeuropecentrale.fr/https://courrierdeuropecentrale.fr/

(2Beszéd a magyar forradalom és szabadságharc (1848–49) kitörésének 174. évfordulóján, 2022. március 15-én.

(3Which countries are most reliant on Russian energy [Mely országok függenek leginkább az orosz energiától], International Energy Agency, www.iea.org/.

(4Pilhál Tamás:A háború most kezdődik, Magyar Nemzet, 2022. szeptember 22.

Megosztás