2012. január
|
Írta: SERGE HALIMI
|
|
Az európai vezetők egyre csak csúcstalálkozókra járnak, de ezek a találkozók sorra kudarcba fulladnak. A Fehér Ház és a Kongresszus eredménytelenül civakodnak. A „piacok” mindezt éberen figyelve úgy kezelik a képviselőket, mint a fejetlen kacsákat, mint az általuk létrehozott erők puszta játékszereit, amely erőket többé maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani. Közben Franciaországban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és másutt rövidesen elnökválasztások lesznek. E választások uralják a közéletet és a médiateret, s azt az irreális érzetet keltik, mintha a szavak és a tettek között nem lenne kapcsolat. Hiszen ha nem is várhatunk nagy dolgokat a jelöltektől – sőt egyáltalán semmit sem várhatunk tőlük –, életútjuk, hiányosságaik, szövetségeseik, környezetük, kapcsolataik révén ismertté válnak. A nép figyelme ennek megfelelően szívesebben irányul Barack Obamára és Newton Gingrichre, Nicolas Sarkozyre és François Hollande-re, mint a spekulatív pénzalapokra és a hitelintézetekre. De akkor mégis mire jók ezek az emberek?
|
|
|
Nyílt levél a demokrácia védelmében |
 |
 |
 |
|
Írta: Administrator
|
|
A fejlett világ országait legyűrő gazdasági és szociális krízis mára több országban nyílt politikai válsággá alakult. Ilyen válság sújtotta ország lett Görögország, ahol az unió miniszterelnökcserével akadályozta meg a megszorítások elleni népszavazást, és ilyen ország lett Magyarország is, ahol egymást érik az egyre nagyobb tömegeket megmozgató utcai tüntetések és ellentüntetések.
Testvérlapunk, a JeToTak, a Le Monde diplomatique szlovák kiadása, háromnyelvű nyílt levélben reagál a magyar politikai helyzetre, fejezi ki aggodalmát és szolidaritását. A demokrácia nem csak a törvény betűjének betartását jelenti – írja –, de, és ezt már mi tesszük hozzá, a demokrácia mai értelmezése a gazdasági és szociális demokráciát is magába foglalja, ami a társadalmi egyenlőségen, első lépésként a nyomor megszüntetésén alapul.
|
|
Ne csak a bolygót, az embert is mentsük meg |
|
|
|
|
Írta: Lucien Sève
|
|
Ökológia és antropológia: két sorsdöntő ügy
Könnyebb lenne megkérdőjelezni a fogyasztási szokásainkat, mint a termelés rendjét? Ma már mindenki tudja, milyen súlyos környezeti válságot él át az emberiség, mégis úgy tűnik, hogy az életformánkat elfogadjuk, a szintén súlyos civilizációs válságot pedig még fel sem ismertük. De ahhoz, hogy képesek legyünk előrébb lépni, a lehető legpontosabb diagnózist kell felállítanunk.
|
|
|
|
|
