Donald Trump megválasztása óta, az egész világ újságíró elitje azt az összeesküvés-elméletet terjesztette, amely szerint a Fehér Ház a Kreml ellenőrzése alá került. Ezt a téveszmét végül egy vizsgálat szertefoszlatta. Vajon a józan ész birodalmában a paranoiás elmezavar uralkodik?
Az európai választások ahelyett, hogy az Unió közös problémáival foglalkoznának, huszonhét belpolitikai szavazást halmoznak egymásra. Az országok többségében elsősorban a hatalmon lévők mellett vagy ellen fejezik ki véleményüket a polgárok. De a nemzeti kormányok mozgásterét nagy mértékben korlátozzák az európai szerződések. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? És milyen megoldás kínálkozik a baloldal számára?
Az európai parlamenti választások május 23. és 26. között lesznek az Unió tagországaiban. A kép elég sötét: az Egyesült Királyság kilépésének feltételei bizonytalanok; az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat Washington szándékosan nyers és megalázó gesztusai jellemzik; a szélsőjobb erősödőben van; a baloldal nem képes megállapodni egy közös európai projektben.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. március 24-én a NATO bombázni kezdte Szerbiát. A háborús hangulat fellobbantása érdekében a nyugati kormányok hamis hírekkel manipulálták a közvéleményt.
Húsz évvel ezelőtt elkezdődött egy háború, amelyet nem szabadott így nevezni. A „humanitárius beavatkozás” Jugoszlávia maradéka ellen, a koszovói válság kapcsán, Németországban különlegesen vitatott kérdés volt. Két fő okból.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
