Vissza a középkorba

Vajon kompatibilis-e az euró fennmaradására irányuló gazdaságpolitika a demokrácia alapelveivel és gyakorlatával? A görög állami televíziót a katonai diktatúra bukásának másnapján hozták létre. Az Európai Unió (EU) utasításait végrehajtó athéni kormány, parlamenti felhatalmazás nélkül a képernyők elsötétítése mellett döntött. Még mielőtt megszületett volna a görög igazságszolgáltatás határozata a kormányzati döntés felfüggesztéséről, a brüsszeli Bizottság emlékeztethetett volna az Unió alapvető dokumentumának idevágó passzusaira, amelyek szerint „a tagállamokban az audiovizuális közszolgálat közvetlenül kapcsolódik a társadalom egészének demokratikus, szociális és kulturális igényeihez”. Ehelyett június 12-én inkább megtámogatta ezt a puccsszerű döntést, amelyet „a görög gazdaság modernizációjához szükséges fajsúlyos erőfeszítések” részének minősített.

Nyílt levél Hubert Védrine volt külügyminiszternek - Franciaország hagyja el a NATO-t!

 Francois Hollande államelnök megbízásából Hubert Vedrine, volt (szocialista) külügyminiszter mérleget készített Franciaország visszatéréséről az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO). Megítélése szerint Sarkozy elnök 2009-es döntését nem érdemes megkérdőjelezni, mert az sem biztosítana nagyobb befolyást Franciaország számára. Regis Debray[i] nem ért egyet ezzel az értékeléssel.

A NATO-ban lenni vagy nem lenni: egy túlhaladott kérdés

Hubert Védrine válasza a NATO és Franciaország kapcsolatát, illetve a francia külpolitikát elemző cikkre. Hubert Védrine megerősíti, hogy megítélése szerint Franciaország NATO-tagként is képes a jövőbe tekintő és egyértelmű stratégiai álláspont kialakítására, ehhez nem szükséges felborítani a kapcsolatokat a NATO-val. Véleménye szerint az európaiak nem akarnak védelmi politikát kiépíteni maguknak, ezért kell a NATO kereteket fenntartani.

Robert Kurz, avagy utazás a kapitalizmus legmélyebb bugyraiba

 

Mi van akkor, ha a mostani válság tulajdonképpen csak annak a felszínre kerülése, hogy a kapitalizmus elérte történelmi korlátait? És ha teljesen utat tévesztünk, amikor azt gondoljuk, hogy a válság oka a pénzügyi rendszer „őrülete”? Ha ezzel csak szem elől tévesztjük, hogy maga a kapitalista rendszer, azaz az értéktermelés került zsákutcába? Ez az, amiről a tavaly elhunyt Robert Kurz meg volt győződve. A jelentős életművet maga után hagyó Kurz célja Marx legforradalmibb intuícióinak felfedezése és kifejtése volt: de vajon mi magunk elég elszántak vagyunk-e ahhoz, hogy befogadjunk egy ennyire „radikális” elméletet?

Vízipisztollyal a bankok megrendszabályozásáért

 

A válság gyönyörű pillanatához érkeztünk: Karine Berger szocialista képviselő, a banktevékenységek ún. szétválasztásáról és szabályozásáról szóló törvényjavaslat kezdeményezője a következőket mondta, miután a pénzügyi bizottságban Jean-Paul Chifflet, a francia Bankszövetség elnöke, Frédéric Oudéa, a Société Générale óriásbank elnöke, valamint Jean-Laurent Bonnafé, a BNP-Paribas főigazgatója után kért szót: „Hármójuk felszólalásából az derül ki, hogy a törvényjavaslatban foglaltak nem okoznak gondot önöknek. Ez egyfelől meglep, másfelől őszintén örülök neki.”[1]

Az Orbán-rezsim támogatói

A Magyar Nemzet mintegy győzelmi jelentésként tette közzé, hogy „világszerte 50 országból 66 civil szervezet írta alá eddig azt a nyilatkozatot, amely határozottan kiáll a magyar alaptörvényben megfogalmazott értékek – különösen a család és a férfi-nő házasság intézménye – mellett, és amelyet a napokban juttatott el a kezdeményezést szervező spanyol Profesionales Por la Ética [www.profesionalesetica.org] szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek – tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfőn [június 24-én] az MTI-t”[i].

Boston magányos farkasai és az észak-kaukázusi dzsihád összefüggései

Az április 15-i bostoni maratonon elkövetett bombamerénylet után az amerikaiak úgy érezték, a "szent háború", a dzsihád fenyegető szelleme megint közöttük kísért, mindenütt rettegést kelt: az egész iszlám világ - a Szaheltől Afganisztánig és a Kaukázusig - az USA ellen szervezkedik. Pedig a merényletet elkövető csecsen származású Carnajev testvérek indítékainak kevés köze van a Csecsen Köztársasághoz, mivel ott a harcok tulajdonképpen Oroszország ellen, a nemzeti függetlenség kivívásáért folynak.