A múltban ez erénynek számított. A rászorulóknak, mielőtt az alamizsnát megkapták volna, meg kellett érezniük a koldulás szégyenletességét. Kénytelenek voltak tülekedni a jótékonysági intézmények előtt, és kint, a hidegben várakozni a járókelők megvető pillantásaitól kísérve. Nem csoda, aki menekülni akart egy ilyen helyzetből.
1917-ben Félix d'Hérelle a Comptes rendus de l'Académie des sciences [A Tudományos Akadémia Közleményei] című folyóiratban „Sur un microbe invisible antagoniste des bacilles dysentériques ” [Egy láthatatlan mikroba, a vérhasbaktérium ellenlábasa] címmel rövid jegyzetet tett közzé. Először jelent meg a „bakteriofág” kifejezés – az olyan vírusok jelölésére, amelyek csak baktériumokat fertőznek.
Olyan forradalmi gondolkodók fejtették ki álláspontjukat a nemzeti eszme és az osztályharc szükségszerűségei között felmerülő lehetséges különbségekről, mint Friedrich Engels vagy Rosa Luxemburg. Ugyanezzel a kérdéssel szembesülve Lenin vagy Lev Trockij a nemzeti érdekeket egyértelműen alárendelte a proletariátus érdekeinek.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
